1832-1836 Jegyzőkönyvek 9. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

249. országos ülés

101

219. ULES. 31. Oct.

két, mint azt egy érdemes Követ is megjegyzé, még eddig az Urbér behozva sem volt; a’hol tehát a’Theresianum Urbárium példájára zsinór mérték más nem is lehet, mint a’jobbágyoknak mostani actualis használata. Mind ezen előhozott környűlmények közt az igazság, és úrbéri elvek ellenére a’ jobbágy valóságos úrbéri vagyonától, competentiájától esne el. — A’ jobbágyság végső romlásának elkerülésére tehát múlhatatlanul megkivántatik, hogy őket urbarialis vagyonaiktól meg ne fosszuk, de úgy, mint a’ Királyi Válasz tartja, ’s a’ Rendek magok is kívánják azokban megtartsuk, külömben is a’ földes urnák ebbül semmi rövidsége nem fog eredni, ugyan is valamint eddig, úgy ezen javallat mellett is ő csak az úrbéri tartozmányokat fogja a’ jobbágy kezén hagyni; és a’ Királyi Válasz ebben biztosítja a’ jobbágyot, azért ennek elfogadására a’ Rendeket felszóllította.

Trencsén Vármegye’ 2-ik Követe: nem azon okokból mellyeket az E- lőlülő érintett, minthogy az Urbáriumon túl semmi just a’ jobbágyra, úgy semmi kötelességet a’földes úrra nézve el nem ösmérhet; — de mivel Küldői a’ jobbágy sorsát mindenütt, a’ hol lehet kedvezőbbé tenni kívánják, elfogadja a’Királyi Resolutiót olly értelemben, hogy Küldői eredeti útasításokban világosan kijelentett kívánságok szerint az Urbér béhozatala ólta fenn álló szokás értetődjön. —

Heves Vármegye’ 2-ik Követe: ha az Urbárium már minden helységekbe hozva lenne, és az eddigi regulatiók alkalmával az usus figyelembe nem vétetett volna, akkor pártolja a’ kerületi szerkeztetést — de ellenkezőleg lévén a’ dolog a’ Királyi Válaszhoz járói, és úgy hiszi, hogy az usus határozatlan ’s önkényes magyarázatokra szolgáló voltáról az üzenetben a’ kerületi szerkeztetés mellett felhozott okoskodás — miután a’ Rendek már több usust jelesen a’ pálinka főzésnél is, melly sokkal határozatlanabb elfogadtak, — valóságos anomáliát foglal magában, de külömben sem áll meg, miután az ususnak tulajdonságai Törvény által meg lévén határozva — a’ törvényes usust a’törvénytelentől meg lehet külömböztetni — egyébaránt, noha a’ Királyi Válasz érdemére nézve a’ szólló Követ elfogadja, mind az által az abban javait „actualis“ és „non reclamante Dominio“ szavakat kihagyatni kívánná — az elsőt azért, mert a’ midőn más akárkit egy esztendei usus mellett a’ haza Törvények visszahelyheztetnek, nem akarná a’jobbágyoknak is , ha azok törvényes ususokból kizárattattak, az utat el zárni, a’ „non reclamante Dominio“ szavakat pedig nem ugyan azért, mintha a’ földes úr ellenkezése ellenére divatozott szokást pártolni kivánná, mert az usus törvényes tulajdonságai közé tartozik, hogy békesse'ges legyen, hanem leginkább azon okból mivel más ususoknál ezen záradék nem említhetvén, valaki könnyen oda magyarázhatná, hogyha bár a’ földes úr reclamált, vagy bár mit tett is, törvényes ususok legyenek az említett szavak helyett tehát az előbbeniek folytában is ezen szavakat tiinpraevigenti usu“ tétetni javalván, — illy módosítással a’ Királyi Választ e’ részben elfogadja. —

Verőcze Vármegye’ 1-ső Követe: e’ jelen §-ra nézve az Elölülő által bé bozattaknál fogva abba megegyez, hogy ha a Községek vagy eggyes jobbágyok a’határkivúli állományok használatából hivetköztetnek, ez káros következést húzhatna részekre maga után, ha a’Királyi Válasz ezen szavai „non reclamante Dominio“ elfogadtatna, minekutánna ezen kifejezés’ igen határozatlan és tarta-