1832-1836 Jegyzőkönyvek 9. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
249. országos ülés
2J9. ÜLÉS. 31. Oct. 101 egyedül az illető földes urnák engedelmével, és a’ törvényesen meghatározott taxák fizetése mellett lehessen boltot nyitni. Szerem Vármegye’ 1-sö Követe: Minekutánna mind a’Királyi Resolutioha; mind pedig a’ mostani kerületi szerkeztetekben is el van ösmérve, hogy a’ boltbeli jus uradalmi jus; természetes következeknek tartja, hogy aztat uradalmi engedelem nélkül senki se gyakorolhatja, nem is áll ennek ellenére, mintha ezen rendelkezés által a’ monopolium fogna megállapítatni, mert magának a’ földes urnák önn haszna azt hozza magával, hogy a’ jövedelmei szaporítása tekintetéből, mennél többeknek ugyan ezt a’just megengedje. Tudva vari tovább hogy az Országban több uradalmi Törvényhatóság alatt lévő mező-városokban Kir. privilégium mellett úgy nevezett kalmári egyesületek fenn állanak, mellyek ha a’ kerületi szerkeztetek megállapítatna, ez úttal meleslegesen a’ magok törvényesen szerzett jusaikból kivetkeztetnének; ennél fogva azt kívánja a’ Szólló nyilványosan kijelentetni, hogy a’ boltbeli jus egyedül uradalmi engedelern mellet gyakoroltathatik. A’ mi pedig a’ taxákat illeti, ezeket nem csak a’ butyorosokra (circum foranei) hanem az ügy nevezett szatócsokra (©rfijslet) is kiterjesztetni kívánta, tudva lévén hogy ezen kereskedők némellykor egy nap alatt többet adnak el, mind rendes botosok hetenként, vagy holnaponként. Szabolcs Vármegye’ 2-ik Követe: minthogy a’ bolt nyitási jus a’ Királyi Válasz által földes úri jusnak lenni elesme'rtetne, és ebbe Küldői is megegyeznének a’ kerületi szerkeztetek ellen nyilatkozik és az előbbeni országos határozatra voksol. Nyílra Vármegye’ 2-ik Követe szinte az előbbeni országos határozásra voksol, mellytől ha elütetne fenn tartja voksáf. Ilorvát Ország’ 2-ik Követe az előbbeni országos tanácskozás alkalmával felhozott okok megczáfolva nem lévén, nyilvános az, hogy a’ bolt nyitási jus a’ földes úri jusokhoz tartozik, ezt annál is inkább kivánja fenn tartani, mert, miután a’ szabad adás, és vevés megengedtetett félni lehet attól, hogy azon kereskedők, kik a’ városokba eridát tesznek a’ falukra költözvén, a’ földes urakat, kéntelenítenék a’ gyakori úri székek tartására, és azért kívánná, hogy csak azok, kiknek a’ földes úr »ngedelmct ád, nyithassanak boltot — egyébaránt mi a’ nemzeti szorgalmat és a’ kereskedés virágzását illeti, arról a’ kereskedési rendszerbe lehet tanácskozni; a’jelen §-phusra tehát, minthogy a’kerületi szerkeztetés a’ Királyi Válaszon túl ment, el nein fogadja, hanem az előbbeni országos határozásra nyilatkozik azon megjegyzéssel, hogy valamint a’fajzásnál, úgy itt is a’szerződések engedtessenek meg. Bánfa városa Követe: minden földes úri jusnak’s regálénak bizonyos törvény rendelkezésen kell alapúlni, ez így állván, csak ugyan igaz az, hogy a’ jelenlegi boltbeli regálénak egész Törvényünkbe sincs emlékezete, a Szóllót. tehát azon állítás, melly itten elő hozatott meg nem győzi, hogy t. i. a’ hármas Törvény 1-ső részének g-ik czímje megadván a’ földes urnák birtokbeli tulajdonát, ez által a’ boltbeli jushoz is tulajdont nyerhetne? mert hiszen azon Törvény csak a’földes úri birtokot biztosítja? de vallyon földes úri birtok e’ a’ kereskedés tárgya? nem de a’ selyem ’s több illyetén portékákra, s nem a’jobbágy lakhelyére határozódott 4-ik classisokra felosztva a’ taxák fizetése mennyisége ? és így ugyan azon Törvény, melly a’ földes úri birtokot biztosítja, látzatik más részről a’boltos birtokosa portékáira is jótékonyságát egyenlő prin- Jegyző-Könyv IX-tk Darab. 20
