1832-1836 Jegyzőkönyvek 9. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

249. országos ülés

*

100

219. ULUS. 31. Oct.

sara hogy nero lehet bebizonyítani, hogy a’ bolt nyitási jus földes úri lett volna, Gömör Vármegyei Követ megfordítva okoskodását igen bölcsen felelt, de Trencsén maga sem fogja tagadni, hogy a’földes úr eddig szabadon fogadta be birtokaiba a’ mesterembereket, és az ö tudta nélkül nem volt szabad letelepedni, és így nem csak a’ Törvény, de a’ szokás, és a’ gyakorlat állal is bebizonyítathatik, hogy a’ boltbeli jus földes úri jus légyen. — Többnyire a’Gömöri Követ azt állitá, hogy itt a’ kereskedési tekintet forgott fel a’ kereskedést felszabadítani vagy korlátozni a’ kereskedési rendszerhez tartozik — a’ bolt nyitási szabadság pedig a’ jobbágyra nézve, kinek köre és foglalatossága a’ földmivelés sok időt elfog venni, és kevés hasznot hajtani ezen oknál tehát, de azon fogvástis, hogy a’ szerződések szentsége korlátoltatik azt kívánja, hogy valamint eddig úgy ezentúl is a’ földes úri jusok közé tartozzon, és e’részben Pest Vármegye Követével egyelt ért.

Fehér Vármegye’ 1-ső Követe, Küldői a’ Királyi Választ elfogadván azt pártolja.

Nőgrád Vármegye’ 2-ikKövete szinte úgy vélekedik: hogy a’ bolt nyitási jus ekkoráig a’ földes úri jusokhoz tartozott, és azért kívánja mint Pest, hogy az jövendőre azok közé számítasson

Csanád Vármegye’ 1-ső Követe az országos határozásra szavaz.

Baranya Vármegye’ 1-ső Követe a’Ilendek a’ nemzeti szorgalom, és a’ kereskedés tekintetéből a’Bánatusi Urbért általjányosan vévén alapúi, az volna erre nézve vélekedése, hogy azt itt volta képpen fel kellene venni, — és azt megtudni, valljon a’ határozatlan bolt nyitás hasznos lészen e’a’kereskedésnek, hasznos lészen e’a’nemzeti szorgalommal? — Mi a’ kereskedést illeti tagadhatatlan, hogy a’hoz tartozik a’boltbeli jus is, de ezt csak egy oldálulag a’ földes úr jusainak korlátoltatására magyarázni nem látja igazságosnak, mert kérdi, hogy ha a’ falukon sok boltok fognak nyitatni, nem fog e’ akkor a’ városi kereskedés megcsökkenni, és azért e’tárgyat ex professo kellene fel venni. Már a’mi a’ classificatiót illeti úgy vélekedne, hogy e’ részben nem a’qualitást, de a’ quantitást kellene alapúi venni, és ezeknél fogva nem egyezhetvén meg, Pestet pártolja.

Mosony Varmegye’ 1-ső Követe: Ezen tárgy az országos tanácskozásnak természeténél és rendszerénél fogva csak annyiba jöhet újjabb vitatás alá, a’ mennyibe eránta a’ kölcsönös egyesség meg nem történt, a’ kerületi szerkeztetek azonban ennél sokkal tovább megy, sőtt az orsságosan megállapított, és a* Királyi Válaszban is elfogadott princípiummal egyenes ellenkezésbe áll. U- gyan is a’Királyi Válasznak az előbbeni országos felírásai megegyező ezen szavai — „in reliquo autem stylus hujus §-phi missis aliis in sequentem praecise sensum restingetur, praeter praerecensita urbarialia beneficia subditi nec jura venationis, piscationis, aucupii et fornicis inquae involantes poena contrabandae plectendi erunt“ etc. nyilván kimondják ezen elvet, hogy a’bolt nyitás olly földes uri jus, mellyet a’jobbágy egyedül földes úri engedelemmel gyakorolhat, és egyedül azon oknál fogva, hogy a’ mértékletlen taxáltatások megszüntessenek kíván 6 Felsége a’ Bánatusi Urbáriumnak hasonlatosságával bizonyos taxákat Törvény által megállapítatni, — e’hez képpest tehát a’ Szálló a’ kerületi szerkeztetést utasításánál fogva is olly módon kívánja módosítatni, hogy mindenkinek