1832-1836 Jegyzőkönyvek 9. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
249. országos ülés
249. VLÉS. 31. Oct. 90 reskedőnek tcszen, annak mind a’ kereskedésben befektetett mássá ja mind nyeresége legalább is 30 annyit tészen, rendszerént mind annak massája és nyeresége, kit a’ kerületi javallat 5-ik classisban vetett, és még is az 1-so classisú kereskedő bolti taxája 20 a’ 3-ik classisií pedig 10 ftkban szabatik meg — a’ Szolid meggyőződése szerént tehát a’ bolti taxát az 1-so classissú kereskedőre nézve 12, a’ második classisuét 4, a’ harmadik classisuét pedig 2 fkban megállapítani elég lenne. Továbbá a’ kerületi javallat ki sem meríti a’ tárgyat, mert csakolly boltokról szab regulákat, mellyekben gyapjúból, pamutból, selyemből, ’s több egyéb illy materiálékból készített portékák áruitatnak, de hát az olly boltokról mi lesz a’regula, mellyekben a’ mester emberek önnön magok abban készített kézi műveiket árulgatják? ’s mi lesz azon boltokból vagy teremekböl, mellyekben egész czehek árulnak csismákat, bundákat, szűröket, ’s a’t. mint p. o. Miskolczon a’több mint 800 mester emberekből álló csiszmadia czeh,a’ szűcs és szürszabó czehek, kik ba csak harmadik classjsra eső 10 fkát fizetnék is egyenként — közönséges romlások eszközlésével sok ezer addig nem fizetet ftok fizetésére szórhatnának. Végre azt kérvén a' Szólló, hogy ezen §-phus végén ott, hol az mondatik, hogy a’ hol csekélyebb taxa fizetetik mint a’mennyi most megszabva van, ezután is az eddigi szokást tartassák meg, oda legalább tétessék be az is, hogy a’ hol a’ földes uraság maga se tartván eddig magános jusának a’bolt nyitást, a’boltoktól eddig semmi taxa sem fizetetett, ezután is semmi se fizetessék, kéri a’ Szólló egyszersmind azt is, hogy előadott kivánatai saját biztosítására az országos napló könyvben iratatlassanak be. Eperjes városa’ 2-ik Követe meg ösméri azt, hogy a’ bolt nyitás jusa országos régi szokásnál fogva az uradalmi jusok közé számláltatok; hogy azonban azon bolt beli jusoknak, mellyek a’ sz. Királyi városokban divatoznak, elhatározása az úrbéri munkálat tárgyához tartozandó légyen, és ide vonattatbasson, egyenesen tagadja; ugyan is ön maga a’Fejedelem sem olly határozott földes ura az országos, és nyilván való Törvény hatósággal fel ruházott sz. Királyi városoknak, mint a’ földes űr, az ő közönséges minden Törvényhatóság nélkül álló jobbágyéinak, nem is fizettetik a’ sz. Királyi városokban a’ bolt beli justul legkevesebb is, valamelly magános városi, hanem egyedül a’közönséges vagyis országos contributionalis cassába, hogy pedig a’kereskedés jusa, a’ melly az egész nemzettel közös a’földes úri magán, és kizáró jusai közé tartozzon azt az 1-ső rész g-ik titulussából semmiképpen származtatni nem lehet; mert a’ portikának tulajdona akár melly Törvényhatóság alatt légyen is az, nem a’ földes urnák ön tulajdona, és így a’ sz. Királyi városokba meglévő bolt jusok eránt itt ezen helyen, és munkálatban teendő határozás ellen hathatósan ellent mond, ’s a’ tárgyat vagy a’ kereskedői, vagy a’ Publico politicumot érdeklő munkálatokra, hová tartozandó lebet balasztatni, ’s ezen észrevételét óvásképpen a’ napló könyvben nyilván kitétetni, ’s bé iktatni kéri. — Az Előlülő: a’ tanácskozások tárgya az Urbér lévén a’ Királyi városokról a’ maga helyén lehet rendelkezni, és ügy hiszi, hogy a’Pesti Követ sem értette azt, hogy a’ Királyi városokról az Urbáriumba tétessen rendelkezés. Esztergám Vármegye’ 2-ik Követe: minő a’ Kir. városok és minő a’ jobbágyok állása, azt feszegedni nem kívánja — minő légyen a’ bolt nyitási jus, azt maga a’Kir. Válasz elösmérte; a múltra nézve pedig példát sem hallott, hogy azt valahol a’ jobbágyok gyakorolták volna. — Trencsén azon felszóllítá-25 *
