1832-1836 Jegyzőkönyvek 8. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
191. ülés
6 Széke rendeltessék ki. — Ezen második értelembe véve a’ szerkeztetés «altaljában se állhatna, mert vágynak az Országban többféle olly Törvényhatóságok, mellyekre nézve, ha azok közt, vagy azok ellen per támadna, nem egy Vármegye’ Törvény Székét, de más Bírót kellene rendelni, de jelesen nem állhat a’ Királyi Városokra nézve is, mivel ezekről az 1659: 53. Törv. Czikkely azt rendeli, hogy ha valamelly perbe az egész Magistratus interessatus volna, az tartozik más Szomszéd Városi Magistratust Bírónak hívni. Ezen Törvénytől a’ Királyi Városok azért se állhatnak el, mivel egy Szomszéd Varosból a hely színére küldött Bíróság a’ felekre nézve sokkal alkalmatossabb és kevesebb költségekkel jár, mint egy távolabb fekvő Vármegyei Sedria. Mind ezen okoknál fogva, mind pedig azért, hogy homályos Törvényt alkotni nem kell, kívánta, hogy ez a’ szótska ,,/taec4 a’ Szerkeztetekből kimaradjon, és az lö5q : 53. Törv. Czikkely’ rendelése itten világosan emlitve fenntartassék. Az Elölülő: A’ Soprony Városi Követ észrevételén kívül még az a’ kérdés is adja magát elő, mi történjen, ha egy Vármegye és egy Királyi ^ áros között forog a’ Per, vallyon áll e’ akkor az 1647: 81. Törv. Czikkely rendelkezése; melly kérdés eránt Marmaros Vármegye’ 2-ik Követje: Megjegyezvén, hogy itt csak a’ határbéli villongásokról légyen a’ szó. Az Előlülő nyomban viszonozta, hogy ha úgy van, akkor Szükséges ezen értelmet világossan kitenni. De erre A’ Marmarosi Követ a’ Töivény Czikkely Czimjére hivatkozván Trencsén Vármegye’ 1-ső Követje: Ellenkező értelmet tart, mert a’ Kerületi szerkeztetés nem csak a’ határbeli villongásokról, hanem mindennémú olly esetekről, a’ hol törvényes Biró nincs, határoz, igy lévén pedig a’ dolog jobb, ha a’ Kormány Törvény Széket delegál, mint sem hogy ha a’ Delegatió egészen az önkénnyére bizattatna. Kőszegh Várossá’ Követje: Azon aggodalmat, mellyet Soprony Várossának Követje azon észrevétellel tett, hogy a’ haec szó kimaradjon, a’ Szólló is osztja; mert ha a’ §. igy marad, valóban az 1659: 53. Törv. Czikkelyre homályt hárit, hogy tehát erre semmi bal magyarázat ne huzattasson , gondolja, hogy azon esetre, ha a’ §-nak vége és azon szó után: sortitura est ezen szavak: salva in reliquo quoad L. li.que Civitates Artli. 53. 1G59. dispositione közbe iktatnának, minden utóbbi aggodalom megszűnne, és a' Törvény világos lenne. Baranya Vármegye’ l-ső Követje: Úgy kell a’ dolgot venni, a’ mint a’ Trencsényi Követ veszi; azomban, minekutánna a’ szerkeztetés ezen (értelmet világossan ki nem fejti, szükséges lesz a’ dolgot illy értelemben bővebben kimagyaráztatni, az az azt tenni, hogy csak Törvény Szék delegáltasson. Esztergom Vármegye’ 2-ik Követje szinte abban az értelemben van, mert ha a’tapasztalás szempontjából vevődik is fel a’dolog, bizonyos, hogy a’ Vámbeli és hasonló kérdéseket a’ Város ellen is az A1 Ispány Ítélte, nem lehet tehát a’ Bíróságot a’ Törvény Széktől elvonni. Szeptís Vármegye’ 2-ik Követje: Az 1659: 53-ik Törvény Czikkelyt1, mellyre Soprony Várossá’ Követje hivatkozott, nem látja e’ jelen szakaszra alkalmaztathatnak, mert ez a’ Városi Bíróságot, a’ Polgári birtok eránt. határozván meg azon esetről, ha két Város, mint két Törvényhatóság között valam 191. ILLS. 7. Május.
