1832-1836 Jegyzőkönyvek 8. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
191. ülés
191. I LLS. 7. Május. ? kérdés forog; fenn, egyátaljában nemszóll, és igy, minekntánna a'Határbeli villongások eránt az előtt mindég az illető A1 Ispány Ítélt, ezen ítéletnek hozását jövendőre egy delegált Sedriára bízni miért ne lehetne, okát nem látja. Borsod Vármegye’ 2-ik Követjc: A’ kérdés alatti 2-ik §-ust a’ Szálló egyáltaljában nem veheti a/on értelembe, mellyben Trencsén és Baranya Vármegyék Követjei vétetni kívánják, ugyan is ha vissza emlékezünk a Kerületi Tanácskozásokra, eszünkbe juthat, hogy ezen 2-ik §-u$ születésének mi volt az oka? ’s miért van úgy szerkeztetve, a' mint ide felhoztuk. — Azért t. i., hogy Kerületi üléseikben úgy vélték ugyan már a’ KK. és RR., hogy nincs ollyan senki, és ollyan per, mellynek rendes Bírót nem mutattak volna ki; azomban előhozódott Zemplén Vármegyének az 182J/*7-ki Diaetára feladott bizonyos Gravamenje; mellyben azt parancsolta , hogy az orosz segítő seregek "s egyébb Katonai nagyobb osztályok keresztül utazása alkalmával Zemplén Vármegyének nagyobb mennyiségű tétmesztményekre lévén szüksége, azokat Liferánsok által szolgáltatta ki, ’s mivel a’Királyi kincstár Zemplén Vármegyét ki nem elégítette, Zemplén Vármegye pedig a’ Liferánsokat ki fizetni nem tudhatta, a’ Liferánsok Zemplén Vármegye egész közönségét az Eperjesi Kerületi Tábla előtt indított perbe idézték, — következésképen illyetén eset másszor is fogván történhetni, arra nézve is kell Bit ót a’ Törvényhozásnak kinevezni; mivel a’ Vármegyét önnön Törvény Széke előtt perbe fogni nem lehet, a’Kerületi Táblák pedig immár eltöniltetnek, ez a' környülmény lévén tehát! ezen 2-ik §-us születésének az oka, ’s ezt úgy is kelletvén érteni, világos az is, hogy ezen 2-ik §-us szerkeztetésének úgy, a’ hogy van, megmaradni kelletik. Az Előlülő: Több olly esetek, mint a’ Zemplényi eset, valának , nem régiben hasonló ügyes baja volt Győr Vármegyének a’ Várossal, azomban, a’mint a' Trencsényi Követ helyessen megjegyzette, a’ Szerkeztetés az illy esetekre is kiterjeszkedik. Nyitra Vármegye’ 2-ik Követje: Hasonló értelemben van, és minthogy az illy esetekről nincs Törvény, a’ Szerkeztetést arra is kiterjesztetni kívánja. Soprony Várossá’ Követje : A’ Szepesi Követ megjegyzésére azt viszonozza, hogy 1GŐ9: 53. Törv. Czikkely nem csak az egyes Polgárok Pereitől, de arról is rendel, ha az egész Város érdeke fenn forog, a’ mint a’ 2-ik §. nyilvánságossan bizonyítja. Esztergom Vármegye’ 2-ik Követje: A’ Borsodi Követ által felhozott példa szerént úgy kellene a’ szerkeztetést alkotni, hogy azon eset is befoglaltasson, ha egyes személy kereskedik egész Törvényhatóságon. Az Előlülő: Elesméri, hogy a’ Szerkeztetésnek hijja van, mert a’ Várost úgy kell tekinteni először mint privatust, azután pedig másodszor mint Törvényhatóságot, az első esetre van Rendelkezés, mert minden Város igy véve tartozik a’ Törvényes Bíróság alá, de a’ második esetben nincs; annál fogva szükség a’ Sopronyi Követ kívánsága szerént a’ Szerkeztetést módosítani. Trencsén Vármegye’ 1-ső Követje ellenben azt tartja, hogy a’ Várost njiuden esetre csak úgy kell tekinteni, mint egyes Nemes Embert. Az Előlülő továbbá is állítja, hogy hazánk számossabb Törvényei szerént valódi Törvényhatóság, és mint ollyanról kell említést tenni. Marmaros Vármegye’ 2-ik Követje: Semmi esetre bővebb magyarázatnak szükségét nem látja, mert ha a’Város úgy jön kérdés alá, mint privatus, az AI-2*
