1832-1836 Jegyzőkönyvek 8. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
193. ülés
i93-dik ÜLÉS. i 2. Május. i i mit egy Bíróságnál ’s egy Perrel czélerányossan cl lehet dönteni, az külön ítélő Székek előtt külön Perek útján az időnek ’s költségek vesztésével kerestessék. Ha azoinban a’ többség illy nézetekben nem osztozna, akkor az Országos Küldöttség! szerkeztetéshez ragaszkodva kívánja a’ Szálló, hogy mind az 1790. 26. Törv. Czikk. mind pedig a' Compromissum világossal! említessék a’ Törvény Javallatban. — Temes Vármegye 1-sö Követje. Midőn a’ Bíróság és a’ Törvény Székek el rendeltetéséről volt szó, már akkor azon elv állapíttatott meg, hogy a Bírák köz bizodalommal választassanak, ez pedig a’ Compromissumot nem tsak ki nem zárja, sóit meg erősíti, 's azon fogvást Sz. Székekre is kívánja alkalmaztatni. 31 it [Zemplén és Trentsén Vármegyék Követjei mondottak, hogy a' Szerkeztetés szerint ki zárva nintsen a’ Compromissum, azt feleli a'Szálló, éppen hogy] ki zárva nintsen, nyilván kell bele iktatni,*— azomban ha a’ Compromisumokról lészen a’ szó, azt a’ helyén is meg lehet említeni. — Vass Vármegye 2-dik Követje. Küldői is az Országos Választmány Javallatát fogadván el, kötelesnek érzi magát, hogy a’ jelen Kerületi szerkeztetésre nézve azt nyilván meg jegyezze a’Szálló, hogy a Kerületi Szerkeztetést is éppen abban az értelemben veszi, a mellyben azt Zemplén, Trentsén és előtte szálló Temes Várni. Követjei vették, következésképpen, hogy a' Kerületi Szerkeztetés mellett is senki, a" ki a' maga dolgairól szabadon rendelkezhet, attól el zárva nintsen, hogy az elváló Házassági Perek Accessoriurnában a’Szent Széket Bírónak választhassa, mert minekutánna, az embernek magának a' gondoskodása a' Törvény Rendelésit felesleg valóvá teszi, nyilván következik, hogy senkit attól el zárni nem lehet, hogy ezt vagy amazt a kiben bizodalmát helyhezteti, Bírójának ne választhassa, és hogy azon ragasztók, „ha tsak a' Felek önként meg nem egyeztek volna a’ Szent Szék Bíróságában“ egyedül azért hagyatott ki, mivel azon közönséges elv, hogy Provisio Hominis tollit Dispositionem Legis, álván, ezt egyes Bíróságok el rendezésében mindenhol megemlíteni a' KK. szükségtelennek tartották. — Árva Vármegye 1-só Követje. Utasításánál fogva az Országos Szerkeztetéshez ragaszkodik. Olvastatott a’ 4-dik §-us „Azon esetben pedig ha a’Házassági pör kimeneteléig „In casu autem, quo relate ad mulierem ’s a’ t.“ Bihar Vármegye 1-ső Követje. E' javallott §-ban az mondódván, hogy az el válandó házasok gyermekeinek, sott magok személyeinek tartására szükséges Summának meg határozása az illető Törvényhatóságnak kötelességébe tétessen, minting; senia' Törvényhatóság, sem ar meg határozásnak, vallyou Törvényes, vagy Po iticai úton történjen meg, világossan ki téve nintsen, szükségesnek vélné a' Szóllő'czen szavakat: „Concernens secularis Jurisdictio auditis summarie via Po. litica partibus, absque Sententia Judiciaria, medio determinationis“ hozzá adatni. Árva Vármegye2-dik Követje. Küldőin’ kérdéses szakaszt kívánják olly móddal módosíttatni, hogy t. i. a Divortialis Pernek le folyta alatt az Asszony élelmére és Substantiájára megkívántatok Pénzbeli mennyiséget nema’ Jurisdictio Publica, hanem a’ Perben Bíróiképpen eljáró szent Szék határozza el. — Kívánják pedig azt Küldői azon fó oknál fogva, hogy t. i. a’ fenforgó köruymiállásokat, a" mell vekhez azon interimalis intertentiót alkalmaztatni kell, az illető szent Szék az előtte le folyó Perből leg jobban tudhatja. A‘ 18—itt Törv. Czikkely 4-dik a házassági por ki meneteléig az. Asszony és Gyermekek kitartásának szüksége esetében. annak a* illető Törvényhatóság által leendő meghatározása eránt. Jegyző-Könyv. Vllí-dik Darab. 20
