1832-1836 Jegyzőkönyvek 8. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
193. ülés
76 193-dik ÜLÉS. 12. Májúm. adására pedig azt jegyzi meg a’ Szálló, hogy a’ Compassus mellett az executionak végrehajtása bár melly Törvényhatóságnak is nem derogálhat. Soprony Vármegye 1-ső Követje. A’ Compromissumot úgy mint az az Országos szerkeztetésben fekszik, el fogadja. Baranya Vármegye 1-sőKövetje: Küldői a’ Sz. Székek hatóságát egyedül a’ házassági kötések törvényes vagy törvénytelenségének meg Ítélésére szorítani kívánnák, ezen Utasítását a’ Kerületi Ülésekben is elő adván, most egyedül biztosítása végett kéri a’ Naplóba bé iktatni. — Kassa Városa 1-sőKövetje. Kinyilatkoztatását ezen 3-ik Szakaszra nézve tsupán tsak azon elő adásra, mellyet az Elölülő a’ Compromissumok eránt tett, szorítván, elő adta: hogy nékie Küldői, azon egyenes Utasítást adták, hogy ezen Szakaszra nézve az Országos ki Küldöttségnek szerkeztetését el fogadván, azt ki vinni igyekezzen, ezen 'világos utasításnak minden itt elő hozott okokat, sött ön maga meg győződését is, ha ez más is volna, alája vetni szoros kötelességének tartja a’Szólló, minthogy pedig azon Országos Kiküldöttség szerkeztetésében azon esetre, ha a’ Perlekedő Felek vagy barátságos egyezés, vagy Compromissum útján a’ Sz. Székek Bíróságában meg állapodtak, azoknak Bíróbatósága fen tartva és továbbá is meg hagyva lenne, a’ Szólló azon szerkeztetéshez ragaszkodván, ezen §-ba azon záradékot „exceptis amici tractatus aut compromissi casibus“ bé tétetni és e’ szerint ezen szakaszt módosítani kívánja. — Az Elölülő. Ha a’ Rendek úgy kívánják, a’ Kerületi szerkezíetés meg marad. — Egri Fő Káptalan Követje meg vallva, hogy ezt a szakaszt nem érti, mert vagy öszve ütközik cum axiomate juris: actor sequitur forum rei, vagy pedig a’ privilegium fori van kérdésben — szót váltanak, vallyon a’ privilegium fori, vagy is Immunitas personalis ecclesiastica, légyen az juris divini vel Immani? a’ Szólló meg békélteti mind a’ kettőt— az Egyházi rend azokban, mellyek szolgalatjához tartoznak, úgy mint az Evangelium hirdetése, a’ szentségek kiszolgáltatása s’a’t. azok eránt való szabadságok az Istentől van; ez meg egyez honi törvényünkkel Verbőtzy l-ae 2-dae tií. 3. quomodo statuta fiant? meg kérdezte a’ Fejedelem a’ népet: placeíne? és ha azt felelték, hogy placet, törvény lett, nisi juri divino aut naturae adversetur. — A’ többire nézve immunitas ecclesiastica personalis, úgy mint van nobilitaris exemptio a foro saeculari ’s a’ t. ezekben a’ világi hatalomnak kegyességét tiszteli a’ Szólló, Partis 2-ae titulo 44-o ki vannak jelelve azon szomorú 4 esetek, melly ekben az egyházi személy a’ világi fenyitő bíróság alá tartozik, tehát exceptio firmat regulam in contrarium. Szinte ott valamint az 1647. 16 Czikkely nyilván mondja, in violentiis persona spiritualis contra secularein vel secularis contra ecclesiasticam, pari poenae subjiciuntur, ’s igy ininekutánna a' törvényben ezt elrendelték, meg valja a’ Szólló, hogy azt nem érti, mit akarnak a’ KH. ezen szakasz által, mert midőn az a’ Kerületekben alkottatott, még a’ Szólló nem lévén az Ország gyűlésén *— azt ki hagyattatni kívánja. Sáros Vármegye 2-dik Követje. Több előtte szólló Követek által bőven ki fejtett okoknál fogva, Küldői részéről oda nyilatkozik, hogy a’ mi ezen §-ban elő számlált Tárgyakat illeti, azokra nézve a’ szent Székek eddigi Bíráskodása továbbá is fen tartassék; mert sem hasznosnak sem tauátsosnak nem tartja, hogy a’
