1832-1836 Jegyzőkönyvek 8. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
193. ülés
193-dik ÜLÉS. 12. Máj.US. iO eskü véssél mondván le, annak belső mivoltát természetesen nem is esmérhetik. Továbbá a' Sz. Székek előtt eddig folyt perekben világi, sőt a’ mint a’ Széllé a’ Veszprém > ármegyei Követtél hallotta a’ minap, Protestáns Prókátorok is szokván alle— galni; minthogy ama köz mondás szerint „judicium ex allegatis et probatis ferri debet** a’világi Prókátorok által ki főzött és merített elválásbeli pereket miért ne tudhatnák a’ világi birák is el Ítélni; e’ felett, minek egy ollyan ítélő széket meg hagyni, mellynek sem nem vélt eddig is, sem ezután is nem lesz Parochiája, és a’ inelly Ítéletet hoz ugyan, de azt exequálni maga nem tudván, e’ végre compassus mellett más ítélő székhez kell folyamodnia; sőt a’világi ítélő székek tekintetének és méltóságának le alatsonyitására is szolgál az, hogy azok egy más Ítélő szék által hozott olly ítéletnek, mellynek törvényes vagy törvénytelen voltát meg visgálni sints jussok, puszta végre hajtó szolgái legyenek. Mellyekhez képest a’ Széllé Küldői azt kívánván , hogy az elválásbeli perek úgy magok mint a’, hozzá tartozék, ezután ne a’ Sz. Székeken, hanem a’ világi törvény széken folyamik, ha ezt a’ többség ne talán el nem fogadná, Borsod Vármegye leg alább azt kívánná törvénybe tétetni, hogy az olly eseteket tárgyazé perek, mellyekben egyedül csak az ágytól és asztaltól való elválasztásnak van helye, a’világi ítélő székeknek adattassanak által, külömben pedig, a' Széllé figyehnezni fogván a’ tanátskozások bővebb ki fejlődésére, Várm egy éje részéről való további voksolását fel tartja. Az Elölülő fel szállítja a' Rendeket, hogy a" Xapi rend tanácskozásánál maradjanak meg, és a! mit Borsod fel hozott a’ Tridentomi Gyűlés határozatára nézve, mivel kénycssebb Tárgy, hagynának fel. Egyébbaránt az Egri Káptalan akkori Követje nem a fel hozott elé adásait, de az 1791. 26. Törvény Czikkclyből támogatta azt, hogy Hazánkban a’ házasság szentség. NyitraYármegye 2-ik Követje. Azon okoktól, mellyek 5-ik */. alatt a’Votum separatumban foglaltatnak, vezéreltetve, Küldői ugyan azt el fogadták annyival inkább, mivel az Ország Prímásának jussait fentartani szükségesnek vélik — a’ votura separatumban elő hozott okok ismétlésével, mellyeket több Káptalan és Esztergám Vármegye Követei elő adtak, untatni nem kívánja a’ RR-ket, és látván, hogy ez pártolást nem nyert, Megbízói meg nyugtatására, és ön legitimatiéjára a’ napló könyvbe iktattatni kéri, ezen voksát 3-ik szakasztól egész 8-ig ki terjesztvén. — Minekutánna pedig Küldői’kívánságát el nem érheti,-—az Elölülő által tett propositiét, melly az Országos Kiküldöttség szerkeztetésével egy, cl fogadja, minthogy a' votum separatumhoz, mellyet pártolni kötelessége, közelit; nem is látja által, miért ne lehessen a’ Sz. Székekbe compromittálni — mint más bíróságokba, minekutánna eddig ezen pereknek, mellyek elvétetnek tőlük, rendes bírái valának, és ha a’ felek megegyeznek a’ Bíróságban compromissum által, miért kellene a’ feleket több költségeknek tételére kénszeriteni. Trenchén V ármegye 2-ik Követje. Csupán az Elölülőnek elő adására szorítja a Széllé feleletét. Küldői meg hagyták, hogy az Országos szerkeztetést pártolja. Hiszi azonban azt, hogy ha bár a'Compromissum ideája itt világosan nem érintetik is, ez úgy a' Sz. Székekre mint a’ többi Bíróságokra nézve nem tiltatik, mert külömben ha eltiltva lenne, világosan meg mondédna. Úgy ha az 1791-iki 26-ik articulus a’ szerkeztetésben szinte nem emlitódik is, meg marad ezen törvénynek rendelése. Illy fel világositás mellett semmi külömbséget nem látván az Országos és kerületi szerkeztetés közt, örömest a’ másodikat is el fogadja. Borsod Y ármegye Követének elő 19*
