1832-1836 Jegyzőkönyvek 8. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
193. ülés
61 sem tanácsosnak tarlya: 1-or azért, hogy az illető rendes Polgári Bíróságoknál főképp a’ helybeli perlekedők eránt részes elfogadások miatt alig lehetne ollykor elégséges számú Bírákra találni. 2-or Azon esetekben , hol az primae Instantiae Fórumok Uri Székek, — az illy Perek éppen nagy hátra maradást szenvednének; mert azok egy Esztendő át alig tartatnak kétszernél többször. — 5-or Atallyában nem lehet dicsekedni, hogy minden kissebb Privilegiált Mező Városok Magistratussai elegendők legyenek, a’ Testamentarius Perek külső Törvényességének meg bírálására. Annál kévesbbé, hogy Deák nyelvet sem értenek, melly nélkül az Egyházi Törvényben járatosságok nem lehet. Mert Hazánk Törvényei azon kivűl, ut sint Nobiles vel Nobilitari Privilegio gaudentes, — vel honestae conditionis, többet semmit sem határozván el a’Testamen, talis Bizonyságok minéműségéről: ezeket egyedül az Egyházi és a’közönséges Polgári Törvényből kelletik tanulni. — Ezek szerint ama Tanübizonyságoktul ki vannak zárva: infames, infamia Juris, impuberes, furiosi, amentes, surdi, caeci, haeres et generaliter omnes in potestate Testatoris positi. Mind ezeknél fogva ő sem átalyában az Országos Deputatiónak javallatára , sem a’ Kerületi szerkezetre nem szavazik a’ szálló Követ. Esztergom Fő Káptalan Követje : Ha az Egyházi Rendnek Országunkba Törvényes Constitutionalis állását tekinti a’ Szálló, —ha ezt igen gyakran első Statusnak neveztetni hallya, — ha tovább ezt egyházi hivatalától el különözve is, úgymint, az Ország egészítő Tisztéhez tartozandó, külömbféle kiváltsággal fel ruházott, és a’ többi Statusokkal egyenlő Jussok és kötelességek által mintegy öszve forrasztott alkotmányunk egyik integrans részét nézi — ha végtére ezen Rendet majd a’ Haza védelmezésében, a’ miről év könyveink emlék eznek, majd a’ Törvényhozásba, majd ismét a’külső ’s belső igazgatás ágaiba Törvényes részt venni szemléli: valóban el nem gondolhatja, hogy ezen alkotmányunkal egykorú Statusnak, a’ világi dolgok és nevezetessen biróhatósága alá eddig tartozó némelly tárgyak elítéléséiül való kirekesztése az egészre jótékony következésú legyen. —Az tagadhatatlan mind ekkoráig, hogy a Magyar O rszági Constitutionalis Testnek egyik Organicus Tagja az Egyházi Rendnek Státussá— a’melly ha törvényessen szerzett, megállapított és gyakorlatba vett Törvényes Jussaiban, szokásiban, befolyásában gátoltatik, meg szoritatik, elgyengitelik, a’ Szálló legalább méltán félti az egésznek lassú lassú el gyengitetését. — Mert csak ugyan igaz az, a’ mit nehány Napok előtt egy lelkes Hazafitársunknak írásban foglalt előadásában olvasta, a’mit nem kétli a’ KK. is szinte olvasták, hogy szakitsúnk meg egy szemet a’ kapcsolat lánczában, és már nem egy szemet, hanem az egész lánczot szakítottuk meg. Mennyire légyen ez azornban a’jelen Tárgyra alkalmaztatható, és mennyire valósulhat meg jövendőre, a’ KK. bölcs megbirálására és bé látására bizza a’ Szálló. — Ugyanazért táplálja a’ reménység a’ Szállót, hogy a’ KK. valamint az eddigiem Országos Tanácskozások le folyta alatt bölcsességek szerint, minden egyesületnek Törvényes Jussait ’s szokásait ha szinte nem tágították, de épségében megtartották, úgy az Egyházi Rendről is, a’ mennyibe t. i. ezt dicső régi Királyaink ’s bölcs atyáink által nékie oda engedett Törvényes Biróihatóságába tekintetébe, ’s eddig is híven ’s lelki esméretek szerint gyakorlott Jussaiban és szokásaiban meg tartatni kéri, bölcsen és hasznossan intézkedni lógnak. — Lőcse Várossá’ Követe: A’ Káptalanok Követei által velősen előadott Jegyző-Könyv Vll-dik Darab. 16 193. UL ES. 12. Május.
