1832-1836 Jegyzőkönyvek 8. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

193. ülés

(52

193. ÜLÉS. 12. Május.

észrevételeket osztván — oda voksol, hogy a’ vég intézeteknek külső formájából eredő kérdések eütélhetése ezentúl is a’Szent Székeknél hagyattasson meg.

Buda Várossá’ t-ső Követje : Hazai Törvényeinkre hivatkozni nem akar, részint mivel azokat a’ Káptalanok Követei kifejtették, részint pedig azért, mivel olly Ország Gyűlése tartatik, mellybe a’ Törvények meg változtathatnak: egyedül a’ régi Törvények gyakorlata megszüntetesének szeretné okát látni. — Már tekintse bár a’ Bírónak tulajdonságait, azt látja, hogy a’ Fő Tiszteletű Bend nem utolsó helyen áll — mi pedig a’ lenn forgó kérdést illeti, bizonyos marad az, hogy az utolsó akarat mindenek felett szent — ezen szokástól eltávozni nem lehet — mi a’ Testamentomok belső szerződését illeti, azt legjobban tudja a’ kit érdekel, ha tehát kérdi a’ Szólló mi okoknál fogva kívánnák megszűntetni a’ Sz. Székek hatóságát, a’ Testamentomok külső formájokra, bár mennyit tűnődjék is mást nem talál, mint azon okot, hogy azt a’ kor szelleme úgy kívánná, ha pedig ezen oknak itt helye van, ollyannak kell lenni, mellyre a’ Törvény épülhet t. i., hogy az értelmi és moralis lekentetek kifejtése előre halladjon, és ha ezen elv áll e’ helyen, nem látja a’ Szólló okát, mért ezen elv más alkalommal is nem használtatott, azon helyeken — hol a’ tudományok kifejlése naponként nevekedik — azon fogvást a’ Szólló nem tud semmi okot, mi végből ezen századok ólta fen álló Törvényes szokás eltörültessen , — ugyan azért a’ Szent Székeket mostani állásokba meghagyatni kívánja.

Torontál Vármegye’ 1-ső Követje: Nem tagadja, hogy mint azon Törvények, mellyeket a’ Káptalanoknak előtte szóllott Követjei elő adtak, és a’ mellyekben a’Szent Székeknek Bíráskodásai el határozva van, állanak; de éppen azon gondoskodásból, mellyet az 1790: 67. T. Cz. értelmében atyáink áz igazság kiszolgáltatására, a* mint az Egri Káptalan Követje érintette, fel állított Elveknél megállapítalak, mint szükségét, mint hasznát látja a’ Szólló, hogy valamint Hazánkban valamennyi ítélő Székek ez úttal elrendeltettek, úgy a’ Sz. Székek is, nem éppen szorossan az eddigi fen álló Törvények mellett, de inkább a’ köz kívánsággal, ’s ugyan az Igazság gyors ’s minél kissebb költséggel és a’ mennyire csak lehet, helyben való kiszolgáltatásával megeggyezőleg állapítassanak meg, ezt tették a’ KK. már eddig is, mert a’ mint az Éri Széken is a’ Földes Ur ’s Jobbágy közt fen forgó kérdésekben lévő Bíróságot megszűntették, a’ Vgyei Törvény Széket pedig ezentúl kivévén, a’ Felség sértés ’s Haza árulás eseteit mint első Bíróságot fel állítván, a’ Királyi Táblát egyedül, mint fellyebb vitelü ítélő Széket megtartani határoztak, úgy a’Sz. Székek elrendeltetése'ben nem lészen szükség az eddigi, ha bár Törvény mellett gyakorlott módot megtartani; hanem a’ fellyebbekbez képpest annak Bírósági kői ét czélerányossabban elhatározni— a’szólló Követ, sem az előtte szólló Káptalanbeli Követekkel, sem pedig a’Kerületi szerkeztetéssel egy értelemben nem lehet, — Küldői ugyan is nem láttják annak helyes okát, miért ne Ítélhetnék el a’Világi Birák a’ Házassági Pereket is egész kiterjedéseikben, mert ha bár a’ Romai Catholica Anya Szent Egyház Elvei szerint a’Házasság szentségnek tartatik, ezen Fő Elvet a’ V ilági Birák is mindenkor szemeik előtt tarthatván, e’ szerint valamint a’ Törvénynek rendelése megkívánja, az Ítélet hozását ahoz alkalmaztatni lesznek kötelessek; de ha figyelemben vesszük, hogy a’Kerületi í lésekben már megállapított, ’s a’ mai Tanácskozás rendjén lévő Sz. Széki Törvény Czikkelynek 3-ik §-usa a’ Házassági Perekben elő fordúló Jegybér, hozomány,