1832-1836 Jegyzőkönyvek 8. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
193. ülés
60 kedik a’ Szólló azon kérdésbe: vallyon a’ felfogott tárgyak, mivoltjokhoz képest tartozzanak e’ tulajdonképen a’ Sz. Székekhez vagy sem? — sem abba: vallyon alkalmatossak e’ a’ Sz. Székek azoknak megbirálására, vagy nem? voltak e’ az előtt alkalmatossak, és miért nem ezután? csak azt kérdezi a* Szólló, mi vezérletté gondos atyáinkat arra, hogy ezen, és az előtt még több világi tárgyakat az Egyházi Bíróság alá terjesszék. Lehettek ugyan több terhes okok erre, de talán nem hibázik a’ Szólló, ha azok közé számítja azon princípiumot, melly a’ Verbőczy 1-ső Könyv. 2-ik Czikkelyébe világosan érintetik, t. i. tam personae spirituales, quam seculares una eademque libertate utantur. Azután pedig azon gondos ellátás, hogy az igazság kiszolgáltatása annál kőnnyebbedjen, mennél több alkalmatos bíróságokra lészen felosztva. Ugyan is a’ felhozott elvnek szülöttjei, hogy a’ Püspökök és Káptalanok Hazánkban mái napiglan, mint Földes Urak, szinte mint a’világi Nemesség rendes bírák, törvényhozó testnek rendes tagjai az Ország fő ítélő Székeinek törvényes béfoljással vágynak, mint Királyi tanácsosok szinte a’ világi dolgok kormányozásában cselekvő részt vesznek — sőtt mint Fő Ispányok egyenessen világi hivatalt viselnek. De ha nem is ezt állítaná a’Szólló feltétele erősítésére, tudni való, hogy hajdan az Egyházi és Polgári hatalmasságok hol szóbeli, hogy szótalan bele e* gyezéssel felváltólag rendelkeztek azon tárgyakról, mellyek tulajdonkép hozzájok nem tartoztak t, i. a’ mint Bossuet mondja: utriusque potestatis sancta societas postulabat, ut altera alterius munia in speciem usurparent eo jure, ut amici amicorum rebus utuntur. — Betudjuk azt is, hogy valamint az előtt úgy most is találkoznak olly szövevényes tárgyak, ’sügybeli állapotok, mellyek mind a’ két hatóságot ügy illetik, hogy azokat csupán, ’s tisztán egynek, vagy másnak tulajdonítani lehetetlen. Mellyeket a* törvénytudók elegyes állapotoknak mixta negotia név alatt a’ tiszta vagy csupa Egyházi, vagy Polgáriaktól megkülömböztetnek. Ezeket vagy eggyik hatóság a’ másiknak belé egyezésével, — vagy öszvessen mind a’kettő végezni szokta. — Innen veszik eredetüket az úgy nevezett Capitularia Regum Francorum, — innen Hazai Törvény Könyveinkben szent Zsinat (sancta Synodus) név alatt a’ Sz. László Királyunk l-ső Törvény Könyve; és talán éppen nem hibázik, a’ ki azt hiszi, hogy szinte illy módon jutottak némelly Polgári tekintetű tárgyak az Egyházi Székek meg ítélése alá. De akár hogy légyen e’ dolog: a’ Szólló figyelmét csak arra szorítja, vallyon szükséges e’, hasznos e’, tanácsos e’ a’ kérdéses Tárgyakat az Egyházi Székektől el vonni? — szükséges volna, ha azok elítélésekre az Egyházi Birók alkalmatlanok, elégtelenek , tudatlanok volnának; de ezt reményű, igazsággal mondani nem lehet. Ha pedig csak ugyan ez adott volna okot a’ Kerületi szerkezet 9-ik §-us rakasztékának : akkor ebbéli gondosság felesleg valónak láttszik, ha a’ Polgári Tárgyak az Egyházi Székektől el vonattatnak. Hasznos volna ha a’ Perlekedő feleknek könnyebbségére volna, — vagy a’ Pernek serényebb íolyamatjára, vagy az ítélő Széknek távolságára nézve. — De a’ Per tulajdon természetéhez képest egy ítélő Széknél úgy folyik, mint a’ másiknál; — és a’ Testamentom’ belső rendelkezéseiről addig nem lehet kérdés , még a’ külső tekinteténél fogva törvényesnek meg nem ítéltetik, pedig az Appellatoria Székek által is; —- a’ Távolság pedig minden ítélő Székre nézve egyaránt bizonytalan annyiból, hogy gyakran azon fél, kinél vagyon az Originalis Testamentom, — harmadik 4-ik Vgyében tartózkodhat. — Sóit inkább a’ Szólló károsnak, hogy 193. ÜLÉS. 12. Május.
