1832-1836 Jegyzőkönyvek 8. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
193. ülés
iu;i. ILLS. 12. Május. á9 veheti, csak az a’ kérdés, tehát szükséges és hasznos lészen e’azt rendelni? mikor a’ Törvényhozó Test századokra bé ható Törvényeket ir, szükséges, hogy a’ ki a’ Tanácskozásban részt vesz belső meg győződése't egyenessen ki mondja, a’ Szólló tehát azt mondja, hogy se nem tanácsos, se nem szükséges a’ Testamentomokat külső illetményeikre nézve a’ Sz. Székektől el venni; — imé az 17QI-ik Esztendei 67-ik Czik. a’ Juridicum Operatumra nézve ezek az elvek vannak ki tűzve: celeritas Justitiae, securitas litigantium et compendium sumptuum; már pedig a’ Sz. Székeknél 1-ör nines semmi szünet nap, a’ mint megért a’Per; felvétetik , minden héten több napokon Ülések tartatnak , ’s rövid idő alatt nyer a’ Peres ítéletet; — továbbá a’ Sz. Székeknél nincsen semmi Bírói Taksa ; in partibus collateralis Inquisitio minden költség nélkül történik, és pro authenticatione a’Tanúk nem fárasztatnak, hanem penes mandatum Compulsorio Credentionale a Szent Széktől delegáltatnak pro authenticatione, ’s így nincs a’ Pereknek semmi költsége — mit mondjon a’ Szólló de securitate litigantium? tudja ő azt, hogy legyen az Egyházi vagy Világi Biró; secundum Deum et ejus Justitiam tartozik Ítélni — de mennyivel inkább kötelessége az a’ Szentszékeknek, mellyek a’ hitből élnek, ’s mcllyeknek post legem amortisationis semmi Jószágra csak vágya sem lehet; — ezen okoknál fogva sem hasznosnak, sem tanácsosnak nem találja a’ Szólló, hogy a’ Testamentomok külső illetményeikre nézve a’ Szent Székektől elvetessenek. — Kalocsai Káptalan Követje: nem szándéka a’ Szolidnak mind azokat, mellyek már az előtte szóllott Követek állal e’ tárgyra nézve elő adattak, ismételni, ’s azért véleményété’ következendőkre szorítja. A’ Szólló sem látja szükségét, miért kellessék az Egyházi Rendet, ezen a’Törvények által nyert, és századok le foljta alatt híven gyakorlott bírói hatóságról éppen most megfosztani: ugyan is leg alább annyi jártosságot honi Törvényeinkben, a’ mennyi e’ tekintetben az igazság kiszolgáltatáscára szükséges, az egyházi rendtől most sem lehet meg tagadni; a’jó lelki esméret pedig, a’ részre nem hajlás, melly a’ szükséges tudomány mellett a’ bíróban megkivántatik, benne szinte feltaláltaik: sőtt valamint nekie egyrészről rendszerént kevesebb ingerlő okai lehetnek az igazság ösvényéről való eltávozásra, ügy más részről a’ Status tekintete, és az Egyházi Törvények keménysége által, az igazság kiszolgáltatására hathatósabban ösztönöztetik. Valamint tehát az Egyházi rend a’ mült századokban képes volt ezen Bírói hatóságának megfelelni , úgy ezt tőle most még kevesebbet lehet megtagadni; annál is inkább, mivel ha öszve hasonlítjuk a’Sz. Székek előtt le folyó Pereket azokkal, mellyek az űj rendelkezés szerént a’ világi Biróságot illetni fogják, remén}leni éppen nem lehet , hogy a’ világi Bíróság által az igazság gyorsabban szolgáltassák ki, niintsem ez eddig a’ Sz. Székeknél történt. Ezeknél fogva tehát kéri a’ Szólló a’ KK., hogy a’javallott változtatástól áljának el. Váczi Káptalan Követje: tökélletessen egyet ért az előtte szólló Káptalanok Követeivel abban, hogy a’ Sz. Székek az eddig törvényesen gyakorlott bíráskodásokban továbbá is meg hagyattassanak. És pedig valamint a’ belső formájának elrendeltetésére, úgy az Ítéletek alá eddig tartozott tárgyakra nézve. Meri a’ mi az 1 -őt illeti, az egyenessen az Egyházi Törvényhatósághoz tartozván, — általa a’ canonica Törvények elveihez képest el van rendelve, és ezen gyakorlatban több hazai Törvény Czikkelyek által meg is erősítve illy értelmű szavakkal: „consistoria judicent juxta suos Canones. A’ 2-ra nézve, neta eresziá*
