1832-1836 Jegyzőkönyvek 8. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

193. ülés

193. ÜLÉS. 12. Májún.

rendet foglalatosságátúl el vonnák, vagy éppen azzal össze nem férnének. T)é valamint sem az egyik, sem a’másik ekkoráig nem történt, úgy bizonyára jövendőbe se fog történni, ’s ámbár az egyházi rendnek főbb foglalatossága a’ Lelkiekben áll, de ha hajdana’ leg érdekessebb világi dolgoknak elhatározásában is részt vehetett, miért záratnék most ki ollyan befolyástól, inelly által nem másra czéloz, minthogy mindenképp a’Haza hasznos Polgára lehessen, ’s azokban mellyek Tisztjével éppen nem ellenkeznek, elmebeli tehetségeik Polgár Társainak ideig való boldogságára fordíthassa, ’s igy azokkal annál szorosbb kapcsolatba lehessen. De hasznos lészen e’ ezen kérdéseknek meg ítélését a’ Sz. Székektől el venni ? ezen kérdést fel tévén, előre kell a’ Szállónak bocsájtnia, hogy az Egyházi rendre nézve semmi ollyas haszon nem háromolhat, mint azon sz. érzés, hogy Polgár Társaik nem csak örökké, hanem ideig tartó szerencseseknek elrendelésében is némü nému csekély részt vehetnek. Hanem ha a’Perlekedő és szegényebb sorsuakat tekinti a’ Szólló, vallyon nem lesznek e’ azok rosszabb állapotban mint eddig voltak? ekkoráig úgyszólván semmi, vagy igen kevés költséggel ’s rövid úton végeződtek — jövendőre a’ Perek szaporítatván, a’ költségek súlyosodnak, és a’Perlekedő Felek hosszabb idő múlva jutnak czéljokhoz. Meg fogják e’ vallyon érdemelni azon csekélyebb hozománjok, vagy tartásbérek, mellyek a’ szegényebb sorsúak között fognak kérdésbe jönni, hogy egy külön Ítélő Szék előtt döntessenek el ? nem lesznek e’sokszor egész a’szánakodásig el hagyatva az ártatlan lelek , a’ gyámoltalan gyermekek ? de hiszen a’ ki az Egyházi rend ítélő Székeikben bizodalmát eddig is nem helyheztette, ’s jövendőre sem kívánja helyheztetni, szabadságában lészen ezeket nem kérni, és az 1647: 16-ik Törvény Czikkelynek értelme szerént a’ Világi Biróság előtt keresni. Mind ezen tekinteteknél fogva, az kéréses kívánsága a’ Szóllónak, hogy az Egyházi rend ítélő Székei előbbi hatóságokban hagyassanak meg. —

Egri Káptalan Kövelje: Hazánkban onnan kezdetétől fogva több, mint hat száz Esztendőkig még a’ Bécsi Békekötés alatt az 1606: 8-ik év szakaszában is a’ Testamentomok átalyánossan a’ Sz. Székek Bírósága alá tartoztak; sőtttobb mint hét száz Esztendőkig a’ Magyarnak egyenes írott Törvénye nem volt, hogyan kellessen a’ Testamentumot készíteni, hanem azt többnyire az Egyházi Törvényekből — ezt nyilván mondja az 1715: 27 ik Czik. „adverterunt Status intentiones Testantium frustrari, propter plurima Jurium Canonicorum et Civilium requisita; inde decreverunt ’s a’t.“: — először is az 1Ó47: Esztendőnek 15-ik Czik. rendelkezett, az Ország a’Testamentomokról, hogy azok belső érdekeire ’s illetményeire a’ Világi Biróság alá tartozzanak; salva dumtaxat, igy szól a’ Törvény solennilatum externarum, Testamenti revisione penes forum Spirituale permanente — de még ekkor is majd száz Esztendő folyt le, hogy a’ Magyarnak egyenes Törvénye nem volt, hogyan kellessen készíteni a’ Teslamentomot; végre 1715. Esztendőben a’ 27-ik Czik. elrendeltetett a’mód, hogy kellessen a’ Testamentomot készíteni, ’s olt is a’ harmadik $-usba az mondatik, omnisque semper fraus, dolosae circumventiones, sub poena invigorositatis coram Foro Spirituali remonstrandae absint; ezeket előre bocsájtván, azt valamint az 1647. Esztendőben tellyes halalma szerint rendelkeztetett az Ország a’ Testamentomokról azok belső érdekére nézve, hogy a’ világi Biróság alá tartozzanak, mert azt hasznosnak’s tanácsosnak ítélte; úgy most, ha szinte hasznos és szükségesnek talállya a’ külső illetményeire nézve is, a’ Sz. Székekről el