1832-1836 Jegyzőkönyvek 8. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
193. ülés
57 tóságoknak , valamint a’Törvényhozásban, úgy annak admininistrationalis ve'grehajtásában lelt öszve forrasztása: — úgy osztották ők fel, leg mélyebb, ’s messze ható Political tekintetekből a’ köz haza eránt való kötelességeket, hogy egyik Statusnak, egyik hatóságnak, a’ másik eránti érdekei mindenkor közvetetlen érintésbe tartassanak ’s mindnyájan az egésznek épen tartására érzékeny vigyázattal legyenek; — ’s így tcttleg ennyi Századok lefolyása alatt gyakorolták, a’mit más Nemzetek számtalan súrlódásaik közt, majd egyik vagy másik Osztály rövidségével egyengetni iparkodtak, „concordiam sacerdotii cum imperio“ tudták ők szinte úgy mint mi, bogy e’ tárgyak világiak, azonban azt is bátor kimondani a’ Szólló, hogy fejtették talán azt is, hogy az egyenlő praerogativákkal bíró Status egyikének törvényes igazait bár melly időnként kellő princípiumnak, — képes fel áldozni, tudván: hogy a’Status állandósága , nem az erőben, hanem az erőnek arányos egyenlítésében áll. Ezen tekintetekre nézve koránt sem pedig egyedüli használat, kívánja ezen igazait az egyházi rend fentartani: külömben maradnak annak a’ haza javára jótékonyan ható, szent, ’s felséges kötelességei; fájlalni fogja ugyan, hogy kötelességének szentül, a’ mint hizelkedik magának megfelelvén, mégis attól elesnie kellene; fájlalni fogja leginkább, hogy evvel is kevesebb szolgálatot tehet Hazájának. Ugyan azért: minekutáuna illy rendesen ’s törvényesen nyert, ’s századok ólta gyakorlott igazainak elvételét semmi szükség sem sürgetné, — a’ hazafiaknak java pedig csak egyedül az igazság gyors kiszolgáltatására, a’ fellyebb érintettekre nézve is továbbra is kívánatossá tenné, — de elvétele az egyházi Bíróságra, mind ha bizodalmatlanságból, vétetne el tőle, a’ mire mégis okot eddig nem nyújtott , némü nemű homályt vetne; — oda járul szavazata a’ Szállónak: hogy a’ vég intézetek külső hiányai megítélésére nézve, az egyházi bíróságot törvényes jussaiban továbbra is fentartsák , ’s e’ szerént a’ szerkeztetést módosítsák a’ RR. Szombathelyi Káptalan Követje: Bizonyos az, hogy Sz. Székeinknek Magyar Hazánkban eredete ’s hatósága az üdvösséges Szent Evangéliumnak boldog elterjedésével, ’s így alkotmányunkkal egykori, egy időbeli. Úgy más részről az is igaz, hogy hatásának köre (a’ lelkieket kivévén) majd több majd kevessebb tárgyakra szórhatott, ’s ez a’Törvényhozó Testnek az idő korhoz szabott bölcs elrendeléseitől függött, még végre egész elhatározottsággal, az 1458: 9* — 1402: 3. — 1664: 17. — 15Ö5: 25. — 1647: 15. — 171 5: 27. a’vég Intézetek külső formájáról, a’ Hit szegesről, a’ Hazásságról, ’s abból önként folyó, Jegybér, Hozomány, Menyegzői ajándék, köz szerzemény, ’s Eleiem tartás kérdéseit számos világos Törvények Szent Székeink Bíróságára bízták. Most azomban a’ Törvényhozásra öszve gyűlt RR. reményű a’Szólló nem azért, mintha az Egyházi Rend Ítélő Székéi ezen kérdéseknek ekkoráig való meg ítélésekben nem olly Törvényessen, nem olJy pontossan, nem olly gyorsan jártak volna el, mint azt a’ Tárgyak megkívánták, hanem csak azon okbúi kívánják világi Ítélő Székeikre által tenni, minthogy ezek a’ Birtokkal s ebbül folyó ’s járó kérdésekkel szoros kapcsolatban vannak. A’ Szólló tiszteli a’ Rendek ezen ön kegyes nézeteik szerint igen bölcs és hasznosnak tettsző kívánságokat, de azt kérdezi, valljon szükséges é, hasznos é ezen változást tenni, ’s az elő számlált kérdéseket a’világi Bíróságra által tenni? a’Szólló csak akkor tartaná szükségesnek, ha ezeknek meg ítéléseiben vagy nem élő Hazai Törvényeink út mutatása .szerént Ítélt volna az Egyházi rend ekkoráig, vagy ha ezek az Egyházi Jegyző-Könyv VJIJ-ik Darab. 15 193. ÜLÉS. 12. Május.
