1832-1836 Jegyzőkönyvek 8. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

193. ülés

56

193. Ulm. 12. Május.

eránt indítandó Perek, sokkal szaporábban es hamarább fognak elláltatni a’ Sz. Székek által, a’ hol kevesebb számú és tárgyú Perek vágynak, mintsem a’ világi Törvényhatóságoknál, mellyek már most is, de ennek utánna még jobban meg lesznek terhelve, a’ mindennemű oda rendelt Pereknek ellátásával; következésképen az igazság kiszolgáltatása is sokkal későbbre fog halasztatdi, mintsem az halasztatna, ha a’ Testamentomok külső formájokra nézve indítandó Perek továbbá is a’ Sz. Székek megbirálására hagyattatnak.

Veszprémi Káptalan Követje : egy olly tárgyban, mellyben az egyházi törvényhatóság századok ólta, ’s bátran mondhatja a’ Szólló — a’ Haza méltó várakozásának a’lehetőségig megfelelve bíráskodott; ’s a’ mellytől mostanság két rendbeli az 17g0 és 1827-ik Országos Kiküldöttségek; ismét a’KK. bölcsességétől készített Kerületi munkálat által fel mentetni javaltatik, szóllani nem kis érdekű a’ midőn t. i. a’ dolog már majd majd el Ítéltetett. Méltatlan volna a' Szólló azonban e’ helyre, ha midőn éppen ezen az egyházi rend által annyi századok óta bírt jusnak eltörléséről forog a’kérdés, szavát ne emelné’s azt vedleni gyengesége szerént leg alább ne törekedne. Vc'dlesére Törvényeket halmozni annyi volna, mint az Elölülő és a’ KK. béketiirését űntatni, elől adták ezeket a’ Követ előtt szólló Nyitrai és N. Váradi Káptalanok Követjei, — nem külömben bitorlotta volna az egyházi rend ezen jus gyakorlását, azt pedig senki sem állítja. Inkább veszi fel a’ Szólló a’ tárgyat Theoriai nézetből. Hogy minden Törvényhatóságnak körét eredetiképpen annak vég czélja, de részént czéljával nem ellenkező más Törvény által nyert igazai is határozzák, a’ Szólló ezt bizonyos elvnek tartja: — hogy az egyházi Törvényhatóságnak közvetetlen czélja volna világi tárgyakkal foglalatoskodni, miilyenek mindjárt ezen 18 T. Czik. első szakaszában a’ Testamentomoknak külső hiánya miatti megitéltetése, nem állítja: — de hogy ha nevezetesen éppen ezen tárgyban az egyházi Törvényhatóság rendes törvényes" úton, módon magának igazakat szerzett , őtet. illyetén igazaitól megfosztani, hogy igenis figyelmet érdemel, azt ismét bátram állíthatja: annyival inkább, hogy ha ebbeli igazainak, vagy is mivel ezeknek correlatuma a’ kötelesség, ennek tellyesítésével jótékonyan hatott a’ köz társaságra. Éppen ügy áll pedig a’ dolog a’ kérdésbeli vég intézetekre nézve: mert ha a’társaságban legfőbb érdek az, hogy polgárjai természeti vagy nyert igazaikhoz legrövidebb, de még is biztos úton juthassanak; valóban az örökösödésre nézve, inelly a’Testamentom sikeres vagy sikeretlensége miatt kérdés alá vonattatik, kívánatos egy olly bíróság, melly más űgyesbb bajokkal kevesbet terhelve, foljton foljva, ’s szünet nélkül együtt ülve gyorsan ’s biztosan járjon el kötelességében: mivel pedig Hazánkban illy minéműségüek, egész szerénységgel meri állítani, az egyházi Bíróságok, következik, hogy az ebbeli kérdésekre nézve igen czélerányosok. Ezen tekintet, hanem csalatkozik a’Szólló, vezérletté’ eleink bölcsességét is, midőn a’Testamentom eránti bíráskodást a Sz. Székekre bizták’: — érezték ők ezen elvnek nyomosságáf el annyira, hogy minden idő szakaszonként telt újításaik mellett is — a’ Testamentomokra való nézve az egyházi Bíróságot, még az időnek legzaklatóbb zivatari közt sem változtatták, hogy egyebeket ne említsen a’ Szólló, bizonysági ennek, a’ Bécsi, és Linczi békekötések következésében alkottatott 1608 és 1Ő47. Törv. Czikkelyek. Szentnek tartattak eleinktől keletkezésünknek elemei, ’s ezek által dicső hazánkat meg állapító, ’s nyólez századoknál tovább fentartó egyházi’s világi ha-