1832-1836 Jegyzőkönyvek 8. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
193. ülés
55 193. I LLS. 12. Májún. Jani, liánéin nevekedni is bizonyos, hogy azokat éppen megtartván, és meg erősítvén, szeretett hazánkat leginagassabb fény és boldogság polczára emeljük. Amúgy js bölcsen tudják az Elölülő és a’ KK., hogy a’ Sz. Székek mindenkor, és most is a’ helyes bíráskodás minden tulajdonságaival és minéműségeivel felruházva voltának, azokban olly férfiak részesülnek, kik az öszves Törvényekben szerzett tudományokkal bírnak, — kik függetlenséggel és szabad szavazati Jussal bírván az igazság gyors, és minden költség nélküli kiszolgáltatására, már azzal is készebbek, mivel hogy annyi üszvehalmozódott munkával, mint a’ Vgye Törvényszékei nem terheltetuok. Miijekutánna az igazság gyors és tekergétlen kiszolgáltatásából a’ magányos lakosokra leg több haszon háromlana, ezeknek boldogságától pedig magát a köz jót eredni’s elömozdítni, ellenben hátráltatni bizonyos és nyilványos lenne, már ezen legfőbb és köz hasznú tekintetből kéri az Elölülőt, és a’ KK-at, hogy a’ Sz. Székeket a’ magok régi tehetőségekben megtartani, és az eddigien ott ítélt és reájok bízott Peres esetek bíráskodását nálok ezentúl is meghagyák. — Nagy Váradi Káptalan Követje : a’ mostani tanácskozásba fel vett Törvény Czikkelynek 1-ső szakasza azt foglalja magában, hogy a’ Tesíamentomok eránt ennek utánna indítandó mindennemű Perek nem a’Sz. Székek, hanem a’ világi Törvény Székek által biráltassanak meg. Hogy a’ Tesíamentomok mind belső tartalmokra, mind külső formájokra nézve az egyházi Törvény Székek megbirálása alá tartozzanak, kitettzik az egyházi Törvényből; mellynek több részei, és számos szakaszai nyilván elhatározzák, mi módon kellessen a’ Testainentomokat elkészíteni, és hogy a’ Testamentomoknak megbirálása a’Sz. Székekhez tartozik. Ezt előre bocsájtván tudni való, hogy Hazánkban is annak kezdetétől fogva a’Sz. Székek az egjházi törvények szerént Ítélnek az ollyan tárgyakban, a’ mellyek eránt nincsenek Világos törvényeink; de hogy azok szerént Ítéljenek, arra törvényesen meg is hatalmaztalak, a' mint is ez nyilványos Sz. István Il-ik Könyvnek 2-ik része, az 1158: 9-ik, és 1507: 25 Törvény Czikkelly. Hogy pedig a’ Testamentomok mind belső, mind külső érdekeikre való nézve a’ Sz. székeknek bírálása alá tartozzanak, bizonyítja ezt a' most említett 1158 észt. 9-ik T. Cz. a’ mellv a’ Sz. Székek megbirálása alá tartozó többi tárgyak között, a Testamentomokat is átaljánosan említi; illyenek: Mátyás 1. Dec. 3-ik, 2. Dec. 17. Ulászló 1-ső Dec. 40. T. Czik., ’s végtére az IGOft ik észt. készült Bécsi békekötés 7-ik Czikkelye, a’ mellyet is az 1008. eszt-7-ik T. Czik. megerősített. Mind ezen elő számlált Törvény Czikkelyekből nyilván ki tettzik, hogy a’Testamentomok , mind belső, mind külső érdekeikre nézve a’Sz. Székek megbirálása alá tartoznak, a inelly hatóságban meg is maradtak a’ Sz. Székek egész 1017-ik esztendeig. Ezen Észtben tartatott Ország Gyűlésének 15-ik Törvény Czikkelye által elvonattak litván a’ Sz. Székek megbirálása alól a’ Testamentomoknak belső érdekei, de a’ külső formájokra való megbirálás hatósága nem csak hogy továbbra is a’ Sz. Székeknél hagyatott, hanem az 1715. észt. 27-ik Törv. Czikkely áltál ezen hatóságban a’ Sz. Székek meg is erősítettek, ezen hatóságot mai napiglau is gyakorolják. Minthogy tehát a’Sz. Székeknek ezen hatósága, mind az egyházi, mind pedig Hazánk több rendű világos Törvényeiben alapúi, és a’Sz. Székek ezen hatóságot szakadatlanad gyakorolják is, tartsák fen a’ KK. a’ Sz. Székeket, legalább a’ l’cstamentomok külső formájára nézve, a’ mint azt, az 1715: 27. Törvény Czikkely rendeli a’ mostanig szakadatlanul gyakorlott hatóságában továbbra is, azon figyelmet érdemlő tekintetnél fogva is, mivel a’ Testamentomok külső formája 14*