1832-1836 Jegyzőkönyvek 8. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
192. ülés
1 92-diA ÜL ES. 10. Majus. 17 kicsapongásokat helyben nem hagyni, azokat kárhoztatni, sott ezen Táblát is törvényes kötelessége tellyesitese're meginteni; Executivam enim potestatem Sua Majestät as Sacratissima in sensu Legum exercebit — et Leges observabit, atque observari facietvilágos szabálya amaz az érintett egyik legsarkalalossabb Törvényünknek minden Diplomában feltalálható szavak emezek. Ezen nézetekből indulván ki Küldői; miután Bars Vármegye Követe alkotványunk leikével megütköző beszédében véleményét a’ Fő Rendek Táblájának tettemes megsértésével a napi rend ellenére adta elő, sőtt a’ többi közt azon állítása által, hogy azon Fő Rendek Táblájának minden állása csupa vissza élés; azon Táblát törvénytelen, ’s illetlen gunyolással illette, — mert a’ szólló nézete szerént azon polgár, kinek állása csupa visszaélés, nem érdemli, hogy a’ Társaságban megszenvedtessék — ezen Tábla pedig ötét azon tettéért törvényes fenyíték alá vetni elmulatta, következni kellett a’ 3-ik Januariusi Királyi Levélnek, melly szerént egy alkotványos Országnak Koronás Királya az Országossan egybe gyűlt Rendek méltóságának fen tartása tekéntetébül, korán sem a’ törvényes szólás szabadságot, hanem a’ féketlen kicsapongásokat zabolázza, ’s ezen Táblát hó Felvigyázói Jussánál fogva is arra inti, hogy az efféle kicsapongásokat a’ törvénynek szabályai szerént jövendőre büntetni eine mulassa — nem látnak ezen Királyi Levélben Küldői semmi mellékes czélt, következésképpen sérelmet sem, snemisszármozván abból aggodalmok ; sem Felírásra, sem óvásra szükségük nints. Beregh Vármegye 2-ik Követje: semmi sérelmet nem látván az annyiszol érdeklett Királyi Levélben , utasításánál fogva felírást tenni nem kívánt. A’ Turopolyai Nemesek Bírája sem a’ Felírásnak, sem az ovastételnek szükségét nem látván, szavát egyikére nézve sem adhatta. Szerem Vármegye 1-ső Követjet a’ Királyi Levélben semmi sérelmet sem látván, sem a’ Felírást, sem az óvás tételt nem vélte szükségesnek lenni. Ellenben A’ Jász és Kűn Kerületek 2-ik Követje a’ Felírásra, a’ vág) ha attól elüttetnék, az óvásra szavaz» Bars Vármegye 1-ső Követe magát igen fejezte ki: miután a’ KK. és RR. által Barsi Rescriptumnak keresztelt kegyes Kir. Levélre terjesztendő felírás már csak ugyan elesett, engedjék meg hogy sírhalma felett, egy rövid halotti Beszédet mondhassak. A’ közönséges minden napi Temetéseknél a’ holtot sokszor méltán, dö még gyakrabban érdeme felett dicsérni, és magasztalni szokták, én ez alkalommal a’ kettő közzül egyiket sem tehetem, mert ha az elsőt tenni akarnám, éppen ez állal esnék a’másodikba — már pedig azt tartom: „de mortius aut verum aut nihile: és éppen ezen régi, de már javított közmondást tartván szemem előtt, előfogom adni a Holt gyarló életének rövid, de igaz leiiasát. Az előleges sérelmek, ügy mint Hazánknak legrégibb, legérzékenyebb sebei, nemzetünknek igen igen fájnak, híjában érdeklik, híjában emeli fel szavát annyiszor a’Nemzet Fájdalmi enyhítése után, elhangzanak leg reszketóbb szavai is, úgy a,prout vox Clamantis in deserto:fC e jelen Ország Gyűlése az ellóbiek példáit követvén, bepanaszolta mindjárt kezdetén ó Felségének, ügy mint ez idő szerént egyedül orvosának a’ Nemzet súlyos ny&valájat, de a Bétsi Gyóg)szei 12*
