1832-1836 Jegyzőkönyvek 8. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
192. ülés
Wl-dik ÜLÉS. 10. Majus. 45 Követe äzt Állította, hogy ha mi a’Kormány tetteire nézve élhetünk azon kifejezéssel „severissime damnamus“ miért ne élhetne a’ Kormányis? Ennek nyomár se az Ország Gyűlési, sem más cgyébb felírásokban a’ szólló felnem találja, pedig alig van egy törvény is a’ Törvényes Könyveinkben, a’ melly azon törvénytelen Epochában mint egy sarkából kinem forgattatott volna. — Ila tehát bizonyos az, hogy az Ország líendei még ezen helyheztétésben is nem éltek, és nem élhettek illyeten kifejezésekkel, minthogy a’Törvényhozó hatalom a Nemzet, és Fejedelem közt egyeránt van felosztva., ha egy rész nem élhet ezen kifejezésekkel, hogy lehet a’ Törvényhozó test másik részének is több just tulajdonittaní. Az Elölülő: felszólította a’KK. és RR. hogy egymás iránt türedelemmel legyenek. Szabolts Vármegye 1-ső Követje: azon alap igazságokat, mellyeket a Fő Rendeket meg előző Izenettyőkben a’KK. és RR. az Ország Gyűlésének, ’s a’Követ független, mindenkor korlátoló befolyás nélküli sérthetetlen állása, és szolási szabadsága iránt kifejtettek, és megmutattak, valamint nem könnyen kiforgathatok erejekből, úgy azokat a Fó Rendek most sem czáfolhatták meg — sérelem tehát minden korlátoló rendelkezése a' Kormánynak, akkár a’ beavatkozás illy módon, akár a’ Kir. Levélben kimondott kárhoztató ítélet vetetik tekéntetben; valamint hogy nem tsak most, a’ Rarsi Követ Enunciatiójára, vagy személyére, de jövendőre is az egész Törvényhozó Testre a’ szabad szolás szabadságai veszedelmeztetve látván, Küldői azt való sérelemnek veszik, ’s így ez úttal sem álhat el a Felírástól, sőt azt felterjesztetni kívánja, —- azomhan ha jelenleg a’ többség tekéntvén nehéz Kórnyülményeinkre, a’közben jött utasításoknál fogvást, a’Kerületi szerkeztetést fogadná el, akkor a bent foglalt óvást, a Nemzet világos jussa fentartására, és némü képpen a’ rossz következéseknek elhárítása tekéntetéből múlhatatlan szükségesnek tartja. Győr Vármegye 1-ső Követje: utasítása általa’ Felirás kívánásaiul az üdő megnyerése végett elvettetvén, hogy az Ország Gyűlésének jussait, és szollás szabadságát fen tartsa, az óvás kijelentésére szavazott. Temes Vármegye 1-ső Követe: Küldői akaratja az, hogy a’fenforgó tárgyban felirás tétetődjen — okait már más Ízben bőven előadta— azért azokat most nem ismételi — azonban ha a’ KK. és RR. többsége hajlandó lenne elhatározni, hogy a’ K. Levélben sérelmet látni nem akar, kijelenti azon kívánságát, hogy a’ Magyar Hazára ne viradjon olly nap, melly megérdeinellye azon szemrehányást, 'hogy ez úttal a’ pluralitásnak igazsága nem volt. Szathmár Vármegye 2-ik Követje: némellyek nem látnak a’Kir. Levélben semmi sérelmet, mások pedig látnak, mi ennek az oka? bizonyára az, hogy a’ physicai, és moralis szem közt külömbség vagyon — azoknak, kik sérelmet nem látnak a’ Királyi Levélben, olly súrú fáttyól fedi szemeiket, hogy pápa szemmel sem látnak keresztül — az ő Küldői látnak, még pedig igenis nagy sérelmet látnak a’Kir. Levélben, azért felírást kivánnak tenni — ha pedig olly szerentsétlenek lennének, hogy ezt einem érhetnék; nevőkben az óvásra, és így az Izenetre szavaz. Jegyző Könyv VIII-dili Darab. 12
