1832-1836 Jegyzőkönyvek 8. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
192. ülés
44 19WiÄ ÜLÉS. 10. Majus. Bács Vármegye 2-ik Követe: röviden kijelentette, hogy ő a’. Fel írásra. ka pedig attól el esne, az Óvásra szavaz. Ugotsa Vármegye 1-ső Követe: ragaszkodván ahoz, mit e’ tárgyban más ízben kijelentett, ha szinte az tulajdonittasson is azoknak, kik e’ jelen esetben sérelmet nem látnak, hogy homály borítja szemeiket, minthogy kiki a’ maga, és nem más szemeivel láthat, ke'ntelen kijelenteni, hogy d is e’ jelen tárgyban sérelmet ’s abból eredhető aggodalmat nem lát, de nem is láthat — ’s minekutánna mind a’ két vélekedésen lévők magok szemeit tisztáknak, a’ más részen lévőket homályosaknak tartják, a jövendő fogja megmutatni, mellyik látta itten tisztábban az igazságot. — Minő hasonló eset adta légyen magát elő más Ország Gyűlésen mind a’kárhoz tatás, mind másra nézve, annak nyomát mutatják az 1825/'6/* 7 Ország Gyűlési Jegyző Könyv és írások, de ebbe ereszkedni nem akar, mert hosszas lenne itt azt már mutogatni, minő itt a’ hasonlatosság, és minő a’ külömbőzés, — hanem most egyedül tsak azt álitja, hogy minekutánna az 1790. 12-ik Törvény Czikkely szerént, a’ Törvényhozás, magyarázat, és el törlés nem felosztva , hanem meg oszolhatatlanúl a’ Koronázott Fejedelemnek, és az Ország Rendéinek közös jussa, ’s ezen Just egyik a’ másika nélkül nem gyakorolhatja, — mind egyik résznek jussa van arra felvigyázni, ’s azt ki is nyilatkoztatni, hogy a’ másik rész azon Törvényeket, mellyeket az ő közbe jövetelével hozott, tartsa meg. — illy Just gyakorolnak az Ország Rendei a’ Sérelmek felterjesztése által, illy et éppen ez úttal is, midőn a’ KK. és RR. az előleges Sérelmek sürgetésében nyilván kitétetni kivánnyák, hogy a’ Kormány a’ Törvényeket tartsa meg — illy Just a! Kormánytól megtagadni nem lehet,.még e’jelen Constitutionk fent áll — ’s illy Jussával élt e’ jelen esetben, midőn kívánja, hogy az 1723. 7. Czikkely rendelése az előforduló esetben tartasson meg — ezt pedig, hogy azon eset előfordult, e’ kárhoztatás nélkül kijelenteni nem lehete, — nem tartja azért sérelmesnek ezen kárhoztatás kijelentését, ’s éppen az vala oka annak, hogy valamint most, úgy más Ízben a’ Felírást nem kívánta. — A’ mi az óvást illeti, ha abban találnak némellyek olly sokat — ám légyen — de abban meg nem nyugodhat , hogy az aggodalom kijelentessen, mert ha aggodalom van, akkor következetlenség nélkül a’ Felírást ehnellőzni nem lehet — azért mit mondjanak végtére, még isigaz az, hogy a’többség, ’s a’ Nemzet, aggodalmat nem érzett, ’s azért nem kivánja a’ Felírást. Trencsén Vármegye 2-ík Követ je : Esztergom \ ármegye Követ je első előadásában előhozta, hogy ő még szabad szobásában ekkoráig nem gátoltatok, — a’ szólló ezt igen természetesnek találta, — de nem is hiszi, hogy ezentúl gátoltatni fog — hinni valamit, vagy nem hinni, minden kinek tökéletes szabadságában áll, — Ellen okokkal az Esztergomi Követ az állítást megczáfolhatja, de azon kifejezését, hogy az elődadás csípős volt, a’ szólló einem fogadja. — Itt egyébberánt semmi oppositionalis, vagy Royalislicus Pártiát nem ösmér— nem, is akarja azt vizsgálni, ha azért, hogy a’8-ik Urbarialis Articulust Esztergom pártolta, a’Rovalis, vagy Oppositionalis pártiához tartozik e -— minden Követ úgyis vagy utasítása, vagy meggyőződése szerént voksol :— Szepes Varmegyének