1832-1836 Jegyzőkönyvek 8. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
192. ülés
19 2-di/i ÜLÉS 10. Ala jus. 43 zékenyebb büntetés, ügy kétségét sem szenved az; hogy annak, ki az említett Királyi szózat meghallására való idézést sérelmesnek tartja, ha tsak maga mágiával ellenkezésbe jönni nem akar, az említett Királyi Leírásban sérelmet nem látni lehetetlen — mellyen tiszteli a’ Szólló a’ Fejedelemnek a’ Nemzettől nyert jussait, de azon jussoknak, mellyeket a’ Nemzet a’ Fejedelemnek által nem adván, magának megtartotta'Nemzettől való elvételében megeggyezni soha nem fog, ’s így elismeri, ’s tiszteli a’Fejedelemnek raegkegyelmezési szép jussát is, mellynél fogva a’ törvényes Biró által halálra Ítélt vétkest, a’ reája kimondott halálos Ítélettől felmentheti — a büntetési ’s kárhoztatási hatalmat azornban, melly Hazánkban a' Fejedelemnek által adva nintsen, ’s mellynek gyakorlását fentnr. tolta a’Nemzet magának, s törvényes Birájinak, a’Fejedelemnek semmi esetben sem tulajdoníthat ja — annál kevésbé pedig a’ kérdés alatt lévő esetben , hol ha a' Kormány ezen hatalmat legkevésbé is gyakorolhatná, a’ szóllás szabadsága, és a’Nemzet Képviselőinek sérthetetlensége magától megszűnne. Ezeknél fogva megakarván a’ Szólló a’ Nemzet Szabadságait, ’s törvényes Jussait az említett Királyi Leírásból keletkezhető veszedelmektől óvni, a’ Felírás megtartására szavaz, azon szerentsétlen esetben pedig, ha a’ Többség a’ Felírástól elállana, az Izenetben foglalt óvást elkerülhetetlenül szükségesnek tartja, ’s nem oszthatja Esztergom Vármegye Köveljének abbeli vélekedését, mintha ezen óvásos kinyilatkoztatás példátlan lenne, mert ha lehetett az Lrbéri Czikkelyek felett való vitatások alkalmával, a’midőn a’ KK. és BR. a’Jobbágyságnak az örökös szerződések köthetésének megengedését, ’s annak, hogy a’ Földes Lr ezentúl, a’ maga ügyében Biró ne lehessen, elhatározását szükségesnek tartották, — öt, hat Izenetek váltása után a’ Törvény Czikkelyek felterjesztését tovább ellenzeni nem akaró Fő Bendeknek a’ KK. és BR. által felállított elvekben való meg nem egy* gyezheteseket, óvás gyanánt kinyilatkoztatni nem lebet a’ Karoknak és Rendeknek mostani óvásos kinyilatkoztatásokat példátlannak mondani. Az Elölülőtől: t ávol volt ugyan, hogy a’ Felség jussainak akar elő adásába, akár vittatásába botsájtkozzon, mert azok sarkalatos Törvények által vannak megerősítve, minthogy azornban Csongrád Vármegye Követe által.kétségbe vétetik, ha vagyon e’jussa a’Felségnek a Barsi Követ előadását kárhoztatni, ezen kétségnek meg czáfolására hivatkozott az 1741. 8., és 1790. 12. Törvény Czikkelyekre; a mellyekből a’ Fejedelemnek ebbéli jussa nyilván ki tűnik. Zólyom Vármegye2-ik Követe: kinyilatkoztatta: hogy Küldői Ö Felségének e folyó Esztendő Januarius 3-kán költ Leírásában semmi olly elvet rejtve lenni nem látnak, melly rendszeres ősi alkotmányával Hazánknak egyeztethető nem volna, ’s ennél fogva pótló ulasittásul nyilván meg hagyák, hogy a’ Karok és Rendek által Kerületileg határozott, ’se’szerént. szerkeztetett Felírást, nevükben ne pártolja — minthogy azornban minden rendszeres képviselői alkotmánynak leg főbb alapjai közé méltán számláltatik a’ szóllásbelí szabadság, ne hogy erre nézve veszedelmes következmények eredjenek jövendőben, a’ Karok és Rendek által határozott Óvást Küldői nevükben helyben hagyja — következőleg a’ Felírás ellen, de az Óvás mellett nyilatkoztatja Megyéje szavát. 11 #
