1832-1836 Jegyzőkönyvek 8. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
211. ülés - 212. ülés - 213. ülés
240“dik C ÉES. 2i. Octob. JLáptó Vármegye’ 1-ső Követe újra állíthatja, hogy a’ kérdésben forgó kitételre nézve csak ugyan erősen áll az okoskodás: a majori ad minus, és hogy az előhbeni szerkeztetés szerént sem zárattattak ki a’ házas zsellérek; de minthogy a’ subditus szó a’ liázallan zselléreket is foglalná magában, — azokra pedig akár az urbariális procedúrát, akár valami hosszasabb határ időt ki terjeszteni se nem szükséges, se nem tanácsos, azt el fogadhatónak továbbá sem vélte; — ellenben ha a’ többség a’házas zselléreket világosan ki tétetni kívánja, azokra nézve, leg fellyebb fél esztendei határ időt szabatni kívánt. Görnör Vármegye 1-ső Követe továbbá is úgy fejezte ki magát: hogy, mivel a’ jobbágynak maga ereje’ vissza szerzésére sokkal több idő kívántatik, mint a’ zsellérnek; mert a’ zsellér ha beteg lesz, vagy más baja történik is, az esztendeig nem tart; ő a’ jobbággyal a’ zsellért parallelába tenni nem tudja, 's azért a’ colonus szót meg tartani kívánta. — Fejér Vármegye’ 1-ső Követe a’ királyi Választ azon módosítással, hogy •a’ colonus szó helyett subditus tétessen, el fogadta. Zemplén Vármegye’ 2-dik Követe minden önkényt el kerülni kívánván, a’ kerületi javallat’ átaliyános, és minden szó cserélés nélküli meg tartására szavazott. Arad Vármegye’ 2-dik Követe a' királyi Választ azon módosítással, hogy a’ colonus helyett subditus tétessen, el fogadta; mert a’ zsellért, a’ ki két kézi munkájával keresi élelmét, szinte nem akarja földön futóvá tenni, már pedig földön futóvá lenne, ha ezen Törvény’ paizsa alá nem helykeztetődne; mivel, ha megbetegszik, szinte esztendő alatt sem hozhatja magát helyre. — Egyéberánt kijelentette; hogy, ha csak ugyan külömbséget kívánnak tenni a’ KK. és Illi, a' jobbágy, és zsellér között, ő leg fellyebb is arra állhat, hogy az oily zsellérektől, kik földet is bírnak, azt el lehessen venni az uraságnak; dehogy a’ házbúi ki mozdíthassa arra reá nem áll. — Trentsén Vármegye 2-ik Követe úgy vélekedett, hogy a’ telkes jobbágyokat a’ zsellérekkel e’ tárgyban egy helyheztetésbe tenni nem lehet, — a' jobbágyok igás napokat a’ földes uraknak végezni kötelesek; ha annyira talán nem ön tetteik miatt el szegényednének, hogy vonó marhát nem tarthatván, ezen kötelességeiket nem teljesíthetnék, igazságos, hogy egy esztendei határ idő engedtessen, és a’jobbágy mindjárt el ne mozdítasson. — A’zsellér azonban, ki 18 napi gyalog robottot le szolgálni köteles, bár melly szegény legyen is, kézi munkát képes mindenkor végezni; sőt ha betegsége által akadályoztatna, felesége, gyermekei, vagy egyéb cselédje helyette dolgozhat; miért kellene tehát ennek is, mint a’jobbágynak esztendei határ időt engedni, és a’ földes urat ismét azzal büntetni, hogy egész esztendő által semmi robottot ne kapjon. A’ bé), és c.J alatt való rendelkezés, midőn a’ jobbágy is nyomba, nyakassága, vagy kicsapongási miatt el mozdítatik, természetesen a’ zsellérekre is terjed, de ezen esetekben semmi határ idő úgy se engedtetik. Kívánja tehát, hogy a’ colonus szó a’ szerkeztetésben meg tartasson, és így azon rendelkezés, melly az a.) pontban érintetik, a’ zsellérekre ne terjedjen. — Tolna Vármegye’ 1-ső Követe a’ zsellérekre nézve sem találta soknak az egy esztendei szünet időt; mert, ha meg betegszik, vág)' tűz által meg károsodik, JBLv •VS*»-'
