1832-1836 Jegyzőkönyvek 8. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
211. ülés - 212. ülés - 213. ülés
240-dik ÜLÉS. 21. Gelob. *>- 4 •) t 1 mint hogy tsnk két kézi munkájából napról napra éldegél , annak szinte oily nehéz, sőt még nehezebb magát helyre állítani, mint a telkes jobbágynak; azért a colonus szónak, a' subditus szóval való fel cserélésébe meg egyezett. Esztergám Vármegye’ 2-ik Követe meg nem ösmerhette, hogy a’ zsellér szinte nem jöhetne olly esetbe, hegy a' maga 18 napját esztendőt által is uraságának le nem dolgozhatná; mert meg történhetik, hogy a’ háza el ég, és azzal mindene; akkor tehát nem csak a’ háza’ fel építéséiül, de egész télen által maga, és egész háznépe élelméről is kell nékie gondoskodni, ’s nem marad ideje az urasag’ munkája meg tételére, és akkor bizonnyára a kegyesség, és emberiség is meg kívánja, hogy a’ munkától fel mentessen. — Azt mondja ugyan a’ Trentsén Vármegyei Követ, hogy a’ gyermekei dolgozhatnak; de vallyon fel lehet e’tenni, hogy minden zsellérnek dolog tehető gyermekei vannak? nem álihatván tehát a’ Trentséni Követ’ okoskodása a' Mármarosi javallat ellen, ezt, mint a’ kegyességgel, és emberiséggel meg egyezőt el fogadja. — Mármaros Vármegye’ 1-ső Követe, a’ mit Trentsén Vármegye Követének felelni akart, azt már az előtte szállott Követ ki mondotta; még csak azt tesz; hozzá, hogy, ha a’ zsellérnek felesége, ’s gyermeke van is, ezek mind nem mehetnek az uraságnak kaszálni, fát vágni; nem áll tehát az, hogy a’ zsellért az uraságnak mindenkor lehet használni, vagy is, hogy a’ zsellér az uraság’ munkáját felesége, ’s gyermeke által is el végezheti. Ugocsa Vármegye’ 2-ik Követe a' zsellér, és jobbágy között az úri munka’ tekintetében nem látott más külömbséget, mint hogy a’ zsellér 18 a’ jobbágy pedig 104 gyalog napot szolgál; azért valamint a' jobbágyságnak a' szünet idő meg adatott; úgy a’ zsellérnek is ugyan azt meg adatni kívánta. — Trentsén Vármegye’ 2-ik Követe: az ellen-okoskodásokra azt felelte, hogy ő azon elvet még sehol se hallotta fel állíttatni, a’ mit Esztergám Vármegyének Követe érintett; ha a’jobbágy, vagy zsellér tűz által, vagy egyébként károsíttatna, a’ földes úr a’ robottot ettől meg ne vehesse, ha el akarja engedni, azt teheti; de erre se Törvény, se úrbéri rendelkezés által nem köteleztetik. Úgy tovább, ha a’zsellérnek semmi némü famíliája nem lenne, a’ melly helyette, talán betegsége esetében, a’ kézi munkát végezhetné; bizonnyára ezen eset több ezer más esetek között alig fog elő jönni. — Mármaros Vármegye’ Követének pedig csak azt adja feleletül; hogy a' kaszállás esztendőt által csak egyszer jön elő; de ha éppen a’ kaszállást nem végezhetné a zsellér, végezhet más munkát, és nem következik, hogy egész esztendeig minden munkától ötét fel menteni szükséges. Sáros Vármegye’ 1-ső Követe: a’ királyi Válaszban javaslóit idő engedés iránt ki jelentvén már Követ Társa a’ szavazatot, csak a Mármarosi javallatra szorítja előadását, és miután véleménnyé szerént, a’ colonusnRk subditus szóval való fel cserélése itt c’ §-ban nem történhető a’ nélkül, hogy a’ zsellér telkes jobbággyal * parallelába ne tétetne, a mit még is illy átallvános ki terjedésben a’ földes úri igazak’ sérelmével tenni nem is tanácsos, a’ kérdéses módosítást annyival is inkább ellenzi, mivel a’ colonus szó a’ Felség által is jóvá hagyatván, ezen dolgot már valóságos Ország gyűlési végzésnek tekinteni kelletik, és valamint Trentsén Vármegyének manifeste szótska iránt tett észrevétele, szint’ azon okból nem pártoltatott; úgy a’ javallott módosítással valójában tsak a’ tractatusok’ bolygatásának példája adatna. 1)3 *
