1832-1836 Jegyzőkönyvek 8. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
211. ülés - 212. ülés - 213. ülés
3 iO. ÚLÉS. 20. Oct. 307 Szerem Vármegye* 1-ső Követe azt vélte, hogy, minekutánna minden Törvény csak a* kihirdetése után maga erejébe lép, se az institutae se pedig instituendae szóra szükség nincs, — ennélfogva azokat kihagyatni kívánta, annál inkább , hogy a’ nélkül is a* Törvény javallatnak tökélletes értelme leeud. Ezt maradjon felkiáltás követvén. Az Elölülő Királyi Személynök a’ felfogott szakasz átaljános megmaradását kijelentette. Olvastatott az 1-so Törvény-Czikkely 12-dik §-róI szólló Izenet, és az annak megfelelő Törvény javallatnak magyar, és deák szerkeztetése. Mellyre Trentsén Vármegye 1-ső Követének két észrevétele volt: 1-ször a* manifeste szót kétségesnek tartotta; mert ki fogja megmondani, mikor nyilván elégtelen a’ jobbágy az úri, és köz terhek3 viselésére, és mikor nem nyilván elégtelen ? azért azon szót áltáljában ki kívánta hagyatni. 2-szor meg nem nyughatott abba, hogy a’ jobbágynak tehetsége3 helyre állítására egy esztendei határ idő engedtessen, és azt kívánta, hogy, ha a’ jobbágy3 tehetetlensége kisül, a’ telek tőle azonnal vétessen el. Ennek következésébe megjegyzette Az Elölülő, hogy miután a’ manifeste szó Ö Felsége által is elfogadtatott, azt többé kihagyni nem lehet; de a’ szóllott Követ3 második kívánságát sem latta elfogadhatónak; mert az emberiség is megkívánja, hogyha a* szegény jobbágy minden vétke nélkül lett a’ telekkel járó terhek3 viselésére tehetetlen, nekie idő engedtessen, hogy erejét helyrehozhassa. Sáros \ armegye 2-dik Követe: Ezen 1-ső Törvény-Czikkely3 l2-dik §-sára, valamint a3 Kerületi Ülésben szerentséje volt kinyilatkoztatni, úgy most is szoros kötelességének tartja, hogy a* Királyi Válasznak ezen szavaiban: „secus vero concesso eidem praevie accomodo pro restaurandis viribus condigno respicio“ foglalt kívánsága a3 földes urra terhes, és káros következésü légyen: — mert kérdi, ki fogja a’ földes urnák a* respirium alatt ő nékie a3 telektől tulajdoni jusán törvényesen járandó urbariafis árendát pótolni? hozzá adván aztat, hogy ezen kifejezés: „condigno respicio(l széles, és így vawi magyarázatu légyen — tehát a* földes úr ezen Törvény által újra kétségkivüli tulajdonába meg fogna csonkíttatni. — Mondatik it^yan is, hogy parancsolja ezt az emberiség tekintete, — de az emberiség3 tekintete semmi kifogást nem szenved meg: ennek szent Törvénnyé általjános, és így miért nem vétetik azon polgár is, a ki városba házbér mellett lakik, és sine propria culpa szerencsétlenségbe esik, a’ condignum respirium tekintete alá? a3 mit a’ KK. és RR Törvénybe csak ugyan nem fognának kijelentetni, — bízzuk tehát ezt, a3 m; egyedül a’kegyességen alapúi, magára a' földes urra, volt is, lesz is a3 magyar földes ur, törvényes szabály nélkül is kegyes, és kéméletes szerencsétlenscgbe esett jobbágya eránt, és nem fogja megengedni, öd érzése szerént is. jobbágya vegromlását; o tehát az elébbeni országos redactiót pótolja, ha pedig e részben minoritásba maradna, akkor a3 Kerületi szerkeztetésre voksol, azon megjegyzéssel, hogy a3 respirium1/^ esztendőre szabassék, — mind ezeket pedig igazolása végett a3 Jegyző-Könyvbe betétetni kéri. — Mármaros Vármegye 1-ső Követe minthogy a3 cotonus szó alatt mindég a3 telkes jobbágy értetődik , — azonban a3 zsellér is adhat okot az elmozdításra j — azért minden kétes értelem, és magyarázat3 eltávoztatása okáért a’ colonus szót subditus szóval felcseréltetni javallottá. 02 * A’ jobbágyok3 elmozdításának eseteiről. Mármaros Vármegye Követének a’ colonus szónak subditus szóval leendő felcserélése eránt tett indítványa.
