1832-1836 Jegyzőkönyvek 8. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

211. ülés - 212. ülés - 213. ülés

230. ÜLÉS. — 20. Oct.

3 GO

sa veszedelmes a’ Fejedelem, és országos Rendek közt lett eggyesség által elfogadtatott, és az olly Községekre nézve , a’ hol a’ szabad adás és vevés nem divatozott, el is tillátott; — a’ Szálló azt tartja, hogy ha az általjános szabad eladás, és vevés jótékonynak, és igazságosnak mondódhatna is — a’ Bánátra, és a’ szabad eladás, és vevés’ használásába lévőkre nézve kivételt akarni tenni, nem annyit tesz, mint az igazsághoz közelíteni, és a’ jót legalább egy részébe utói akarni érni, de annyit tenne, mint az elfogadott elvet pofozni, és az e’ részbeli országos határozás’ talpkövét mód nélkül compromitíálni, és így a’ szálló Követ a’ Kerületi szerkeztetéshez áll.

Békés Vármegye Követe, Szombathelyi már csak azt is nagy sérelemnek, és az ipar bilintsének tartja, hogy éppen az a’ néposztály, a’ melly adót fizet, minden terheket visz, más nemű telkeket nem szerezhet; de még nagyobb sérelemnek tartja, ha ebben is megszoríttatik; ugyan azért, mivel ő az ipart gátolni semmiképpen sem akarja, a'tapasztalás pedig azt bizonyítaná, hogy a’ kérdésbe lévő szabad adásból verésből sem nálok, a’hol szinte divatoz, sem a’ Kunságban semmi ollyas rósz következés, millyentől Trentsén fél, nem kerekedett, kívánta volna ezen szabadságot az egész országra kiterjesztetni; de mivel látja, hogy azt elérni nem lehet, ezen korlátlan szabad adást vevést legalább nálok, és a’ Bánátba meghagyatni kéri.

Az Elölülő megjegyzeíte, hogy mivel a’ princípiumra nézve a’ Fejedelemmel már az egy esség megvan, arról, hogy ezen szabad adás, vevés minden megszorítás nélkül az egész országra kiterjesztessen, többé szó nem lehet, egyedül csak az a’kérdés tárgya, hogy azon helyeken, hol az illyetén korlátlan adás, vevés gyakoroltatott, ezután is megengedtessék é? —

Neográd Vármegye’ 2-dik Követe utasításánál fogva abban, hogy akár mennyi telket vehessen egy ember, meg nem nyugodhatván, a’Kerületi javallatot — Ellenbe

Buda Városa 1-ső Követe a’ Királyi Választ fogadta el.

Komárom Vármegye 1-ső Követe, ha az Úrbéri Törvények közül csupán ezen egy pontban tétetne kivétel Bánátusra nézve, akkor ezen kivétel megállapítását éppen nem sürgetné, de mivel több más pontokra nézve hasonló kivétel tétetett a’ közönséges Törvény alól, nem látja okát, miért a5 kivételnek éppen itt nem vólna helye, és ezen kivételt annyival is inkább szükségesnek tartja, mert miután a’ KK. és RR. princípiumul felvették, hogy a’ paraszt az eddiginél az úrbéri Törvények által rosszabb sorsba ne tétessen, inconsequentia volna azon jótékonyságtól, a’mellyel eddig a’ Bánát, és más helybeliek éltek, mostan megfosztani. — A’ törvényhozó testnek fő kötelessége, hogy egy állású emberek között külÖmbséget ne tegyen, annak hatalmával, de igazsággal sem eggyező, valakitarra kötelezni, hogy amannak ne adja el jószágát, a’ ki nékie azért többet adhat, hanem ollyan szegényebbnek, a’ kifizetni nem tud. Többnyire a’ mi Sopron Vármegye Követjének Komárom Vármegye eránt tett előadását illeti, arra csak azt feleli, hogy talán Komáromba jobban vigyáznak, hogy a’ kortsmáros sessiót ne vegyen, mint Sopron Vármegyében.

Arad, és Beregh Vármegyék’ 2-dik Követei a’ Királyi Választ elfogadták.

Esztergám Vármegye 2-dik Követe azon princípiumnak, hogy a’ telkeknek kevés kézbe való halmozása káros, mind mellette, mind ellene több okok