1832-1836 Jegyzőkönyvek 8. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
211. ülés - 212. ülés - 213. ülés
23P. ÚLÉS. — 20. October. 361 adattak elő, azokat ismételni idővesztés volna. Nem tagadja, vannak tekintetek, mellyekből ezen szabadságát az adás, vevésnek az egész Országra kiterjeszteni nem lehet, de azt sem lehet tagadni, hogy ezen tekintetek a részekre nézve nem állanak, a’ tehát a’ kérdés: lehet-é e’ tárgyban kivételt tenni? a’ Szólló azt tartja, igen, mert okát nem látja, hogy, ha már ezen Úrbéri Törvénynek több pontjaiban tétetett kivétel, majd egy, majd más helyekre nézve, miért éppen itt ne lehetne tenni,— ha lehet kivételt tenni, ismét az a' kérdés, hogy a’ llesolutióbau foglalt kivétel czélerányos-e’? a’ Szólló azt tartja, hogy igen is czéierányos, mert Magyar Országban a’ népesedés nem olly nagy, hogy egy ember ne bírhatna három jobbágy lelket. — Megengedi a’ szólló Követ azt, hogy a’ melly kivétel most alkalmaztatható, idő jártával czéleránytalan lesz, és így a’ Törvényhozónak, ki előre látó gondoskodással munkálódik, kötelessége olly Törvényeket hozni, mellyek elhárítják a’jövendő károkat, de meg kell gondolni, hogy ebből örök Törvény nem lesz, ha tapasztalni fogja a’ Nemzet, hogy tovább megy a’ népesedés, fog tudni a’ környűlállásokhoz, és kifejlődéshez képest alkalmas Törvényeket hozni; most pedig, a’ midőn látjuk, hogy a’ szabad adás vevés minden kár nélkül divatoz, a’ midőn látjuk, hogy csak Krassó Vármegyébe is több ezerekre menő kiűresűlt jobbágy telkek vannak, a’Királyi Válaszban foglalt kivételt el kell fogadni, kiilömben mind azon üres sessiók a’publicum nagy kárával használat nélkül fognak heverni, melly is hogy ne történjen, szavaz a Királyi Válasz elfogadására. Szepes Vármegye 1-ső Követe a7 Kerületi szerkeztetésre szavazott. Szabolts Vármegye 1-ső Követét: Az Esztergám! Követ által előhozott példa a’ Krassó Vármegyei elpusztult telkekről éppen az ellenkező vélekedésre utalta, egy az, hogy itt a’ desertákról szó nem lehet, mert azok a’ kivétel alatt vágynak, más az, hiszen vau Felső Magyar Ország’ Krajnyáján elég puszta telek, de ott híjába kínálják az embereket, ott bizony nem kell senkinek. A’ Szólló a’ külömbözteíéseknek nem barátja, annyi exceptiók vannak már az Urbáriumba, mire ő annyira nem hivatkozna, mint a’ Komáromi Követ, mert nints is egy átalján ok reá, hogy éppen a’ Bánátus legyen az a’ vidék, a’ hol kivételeket tegyünk — a’ terméketlen, kereskedés uélktili vidékén Országunknak nem terjesztőnk ki a’ jót tévő rendelkezést, hol ha 10 telket vesz is a’ paraszt, nem ér fel egy telekkel, ’s itt pedig irrestricte szabad legyen venni? nem lehet itt mástól tartani, mint a’ Sopronyi Követ’ előadásába van, hogy tudni illik a’ nyelv, és •a nemzetiség veszteni fog mindég, ha holmikul Németek becsúsznak a’jó vidékekre, most is alig tud megmagyarosodni a’ Bánátus a’ sok gyülevész nép miatt inkább szereti, ha egy német mészáros, vagy kereskedő falut vesz, és megnemesedik, mint ha egynéhány gazdag sváb a’ szegény népnek nyomorgatására több paraszt lündusokat vészén öszve, és paraszt olygarchává válik, mert hogy ez lsük ugyan existál, a’ dús zsebibe tartja a’ gyengébbeket, tagadhatatlan, ő tehát pártolja a’ Kerületi szerkéztetést. — Torna Vármegye’ 2-dik Követe kijelentette, hogy Küldői minden megszorításnak ellenségei lévén, miután azok a’ jobbágyságnak még a’ nemesi birtok’ megvásárlását is megengedtetni kívánták, a’ Királyi Válasz’ elfogadásához hozzá állanak. Or. Gy. Napló-Könyv. Vili. Darab. 01
