1832-1836 Jegyzőkönyvek 8. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

211. ülés - 212. ülés - 213. ülés

230. ÜLÉS. 20. Oct. 359 rozni, miért nem terjesztetett az ki az országnak többi részeire is, vagy viszont, ha jó volt egyebütt az adást vevést korlátolni, miért nem korlátoltatok az a’Bán­ságra nézve is? melly kérdés mindenkor a’ határozatoknak disharmoniáját bőven bebizonyíthatni fogja. — Egyébaránt az Angol és Olasz ország’ példája eránt tett ellenvetésre, hogy azokat itt például azért nem lehetett felhozni, mert ott a’föld­birtok akárki által, és így földmivelő által is, csak pénze legyen, megszerezhe­tő, azt felelte: — hogy éppen ezen szabad adás vevés rontotta meg azon ország­beli földmivelóket, ’s rajtok nem segített, minek világos próbája az, hogy a’ fekvő birtok ott kevés kezeknél vagyon, holott magyar országban azért, mivel eddig az adás vevés szabad nem volt, több száz ezer telkes jobbágyok a’ fekvő birtok bátorságos használatában állandóul megmaradtak. — De mit is használ a’ szegény külföldi árendás földmivelőre nézve a’ szabad adás és vevés? ha sokak közül talán néha néha egy industriája, talentoma, ’s szerencséje által magának birtokot szerez is, de a’ sokaság birtoktalau marad; mert igaz ama’ köz mondás: a' jcg ott törik, o’ hol legrékont/abb, és nyilvánságos, hogy a’ szegény olasz föld­­inivelo árendás a’ gazdagabb földbirtokosokkal a’ vételben a’ concurrentiát ki nem állhatja, de a’ szabad adás vevés mellett a’ szegényebb földbirtokos is, rósz gaz­dálkodása, vagy szerencsétlenség esetébe vagyonkáját a’ gazdagabbnak eladni kön­nyen kész: onnan vagyon az a’ következés, hogy a’ fekvő birtok kevés kezekre kerül, a’ sokaság pedig birtoktalan szegény árendássá válik, a’ mit a’ felhozott példa nem idealiter, hanem practice bizonyít. Fejér Vármegye’ I-ső Követe a’ Királyi Válasz elfogadását sürgetvén. Kassa Városa 1-ső Követe: A’ szabad adás vevés’ korlátolását a’ nemzeti szorgalom, és ipar’ előmozdításának legfőbb akadályul tekéntvén, annak elhárí­tása tekéntetéből Csongrád Vármegye’ Követe által tett indítványt legörömesteb­­ben pártolja; — nem is aggódik azon, a’ mi az ellen itten elő hozatott; hogy tudniillik a’ szabad eladás ’s vevés némelly korlátok közé szorítva lévén, és már országos végzéssé válván, azonkorlátolatlanszabadságot az egész országra kiter­jeszteni a’ szokott diaetalis Tractatusok útján már nem lehetne, mert bátorkodik a’ KK. és RR. azon Kerületi végzésre, mellyet a’ 3-ik Törvény Czikkely 2*ik §-us 4 pontjára, a’ hói a’ pálinka főzésről van a’ szó, tettek vala, figyelmetessé tenni, — nem de nem ott a’ KK. és RR. a’ Királyi Válaszban előterjesztett azon záradékot, hogy a’ gabona pálinka főzhetés az országnak azon részeiben, mel­­lyeken mind addig divatba volt, ezentúl is szabad maradjon, mind az egyenlőség’ okáért, mind pedig a’ Kerületi Izenetben elő adott több okoknál fogva az ország­nak minden lakosaira kiterjeszteni czélerónyosabbnak elvégezték; miért ne lehes­sen tehát itt is ezen példát követve a’ Bánsági Vármegyékbe divatozó szabad tel­kek adás vevési szokást az egész országra kiterjeszteni, elegendő okát nem lát­ja, és azért a’ Csongrádi Indítványra hajolván, ha az el nem fogadtatna, akkor a’Királyi Választ, melly a’hoz közelebben járul, elfogadja. — Honth Vármegye’ 1-ső Követének vélekedése szerént is, most csak a’ fe­lett folyhatván a’ tanácskozás, valljon a’ már köz akarattal megállapított adás ve­­vésbéli megszorítást kikelljen e’ a’ Bánátra, és más olly Községekre, a’ hói ed­dig minden megszorítás nélkül divatozott az eladás és vevés terjeszteni? azt találta, hogy az eddig ez ellen előhozott indító okok csak mind annak megbizo­­nyítására szolgálnak, hogy az adást vevést átallyába nem kell megszorítani, — de ininekutánna azon elv, hogy a’ sok paraszt telkek’ egy kézbe leendő halmozá-90 * V

Next

/
Thumbnails
Contents