1832-1836 Jegyzőkönyvek 8. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

211. ülés - 212. ülés - 213. ülés

358

239. ÜLÉS. 20. Oct.

Tolna Vármegye’ I-ső Követe előterjesztette, hogy Tolna Vármegyében a’ szabad adás vevés minden megszorítás nélkül a’ legjobb sikerrel divatoz, a’ nemzeti ipar az által felette növekedik; mert a’ legjobb gazdát a’ többi követi, a’ félig meggazdagodott tellyes erejéből igyekszik, hogy amazt elérhesse, és bátor Tannak olly helyek, a’ hói 12,000 lakos vagyon, még sincs közöttük paraszt olygarchia, mert az osztály által az iparkodással egybe halmozott vagyon ismét több kezekre oszlik; — meglővén tehát a’semmiképen meg nem szorított szabad adás vevés jótékonyságáról győzettetve, azt az egész országra kiterjesztetni, ha pedig ezt el nem érhetné, legalább ott, a’ hói eddig divatozott, fent hagyattatni kívánja.

Sopron Vármegye’ 2-ik Követe azt állította, hogy mivel akkoron, midőn ezen úrbéri tárgy más alkalommal tanácskozás alatt volt, elhatároztatott, hogy a’ jobbágy telkek minden megszorítás nélkül való szabad adás vevése az egész országra nézve ne álljon, és a’ többségnek ezen határozása O Felsége elejébe felterjesztetvén, azt O Felsége elfogadta, azon határozástól vissza lépni többé nem lehet. — A’ mi már az ellenvéleményeket illeti: hallotta dicsérni az Bánátot, hallotta mi gazdagok laknak Komáromba is, nem tagadja, vagyon egy két gazdag, mert a’kik több telkeket öszve vásárolnak, bizonnyára gazdagabbak lesznek; de nem csak ezen gazdagabbakat kell emlegetni, emlegessék azokat is, a’ kik onnan kipusztultak, a’ kik, Isten tudja, hogy mostan hói vannak. ■— Bars Vármegye’ Követe azt kívánja, hogy felül kezdjük, cassáljuk a majorátust, de megkell gondolni, hogy más tekéntetbe jön a’ nemes ember, másba ismét a’ sok ezer paraszt, a’ ki ez által a’ telek szerzéstől kizáratván, földön futóvá lesz, — Különben nem csak egyedül azt kell még itt figyelembe venni, hogy a1 telkek kevesebb kezekbe halmozódnak öszve; de tekéntetbe kell venni azt is, hogy ez által a’ helységekből a’ magyarság kitollatik, mert béveszi magát egy német vendégfogadós egy helységbe, ott,föszveszedi a’ jobbágy telkeket, a’ helység némettel benépesíttetik, és valóban el meri mondani, hogy mind az, a’ mit a’ KK. és RR. a’ magyarság’ terjedésére tettek, koránt sem áll proportióban azzal, a’ mi kárt ezen szabad adás’ korlátlan megengedése okozhat; mert egynéhány német ember falukat elpusztít, így elpusztul a’ nyelv; — a’ Szólló tehát minden tekéntetekre figyeJmezve továbbá is a’ kerületi szerkeztetés’ megállapítására szavaz.

Csanád Vármegye’ 2-ik Követe az Izenetbe felhozott argumentumot vagy csak azért sem látta meggyőzőnek, mert noha az ő Megyéjébe is minden korlát, és megszorítás nélkül divatoz a’ szabad adás vevés, még sem halmozódott egy két ember kezébe a’ telek, sem ezen adás vevés által a’ nép el nem pusztult, és ámbár Megyéjében németek is vannak, még sem nyomták ki a’magyarokat, azért a Királyi Választ elfogadta.

Gömör Vármegye’ 1-ső Követe állításait a’ következő okokkal támogatta; tudniillik: több Követek azt állították, hogy a’ Bánságnak megadandó korlátlan telek használati szabad adás, ’s vevése nem lenne disharmoniában a’ többi ország’ részeire hozott határozással, mert a’ diaetalis Tractatusok még az iránt folynak, ’s azért disharmonia nélkül még módosítást tenni lehet, — az igaz, hogy a’ Tractatusok még folynak, és módosítást tenni is lehet, de ha á kívánt módosítás elfogadtatik, az mind a’ mellett az ország több részeire hozott határozással összehangzásba nem lészen; mert akárki, ha fogja a’ Törvény Czikkelyt olvasni, méltán majd kérdést tehet: ha jó volt a Bánságra a’ korlátlan adást, ’s vevést liatá-