1832-1836 Jegyzőkönyvek 8. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

211. ülés - 212. ülés - 213. ülés

239. I LL S. 20. Oct.

353

tapasztalás, a’ melly legjobb tanító mester, a’ melly minden emberi intézetnék jó, vagy káros voltát leginkább bizonyítja, azt mutatja, bogy a’ szabad adás vevés’ meg nem szorítása nem csak nem v olt káros következései, sött az ipar’ nevelését eló mozdította, ezen okból tehát a’ szabad adás’ gyakorlatába nem csak a’ Bánátot meghagyni, sőtt mivel a’ Királyi Válasz a’ megszorítás nélkül való szabad adást vevést mind azon helyekre is kiterjesztette, hol eddig gyakorlásba volt: világos, hogy azt károsnak a* Felség sem találja; mivel tehát annak hasznos voltáról kétség nem lehet, azt az egész Országra kiterjesztetni kívánja. —

Krassó Vármegye’ 1-só Követe is hasonló értelmét nyilatkoztatta. De ellenkező véleménybe volt

Trencsén Vármegye’ 1-ső Követe, azt állítván, hogy a’Rómaiak is által látták, melly veszedelmes légyen egy kézbe sok birtokot öszve halmozni, és e’ volt az oka az Agraria Törvény’ alkotásának; — e’ volt szinte oka, hogy a’ törvényes munkálatban a’ Majorátusokat eltörülni kívánjuk ;— ő tehát azokkal tartván, a’ szabad adás vevés jusát bizonyos telek’ számra kívánja szorítani; nem is tarthatja azt, hogy a’ jóllétre a’ jobbágyi telkek’ korlátlan megvehetése szükséges volna; — mert nem csak a’ földmíveléssel, de más munka által is lehet az embernek sorsát javítani, ugyan azért a’ kerületi szerkeztetésre szavazott.

Sopron Vármegye’ 2-ik Követe szükségtelennek találta felhozni azon okokat, mellyek a’ telkek’ korlátlan adásvevése mellett harczolnak, — mert meglővén már állapítva, hogy a’ szabad adást vevést szorítás nélkül megengedni nem kell, azt többé feszegetni nem lehet, — de külömben nem látta igazságosnak megengedni azt, hogy öszve vévén egy némelly Famíliák a’ jobbágy telkeket, a’ többi a' nélkül maradjon. — íme csak arra a’ hírre is, hogy Krassó Vármegyében vannak impopulálandó helyek, csoportosan mennek le a’ népek, — kell tehát gondoskodni arról, hogy az illyenek megférjenek, — már pedig egy mészáros, vagy vendégfogadós, a’ ki rendszerént a’ többi lakosoknál gazdagabb, 10—15 telket össze vásárol, kérdés: hová lesz a’ többi nép? — De a’ korlátlan vevést a’ contributionalis fundus’ fentartása’ tekénteíéből sem látta megengedhetőnek, mert annak fundusa nem csupán a’ pénz, physica erőnek is kell elő állani; — mert a’ nélkül hidakat, utakat csinálni, vízregulatiókat ’s a’ t. tenni pénzel sem lehet: azért tehát azt kívánta, hogy a’ kerületi határozás állapíttasson meg.

Nyitra Vármegye’ 2-ik Követe: azon engedelmet, mellyet a’ Rendek a’ Bánsági Megyéknek megadni kívánnak, lehetetlen hasonlítani a’ Majorátusokkal, a’ mint ezt Trencsén Megyének Követe állította; — mert a’ Majorátusok mindenkor osztatlanak maradtak; a’ megveendő sessiók pedig egész 1 /1-ig osztálynak alá lesznek vetve — mindazonáltal Trencsénnel szavaz, minekutánna bizonyos az, hogy az efféle rendelkezésnek egyenlően kellene terjedni az egész Országra, — ha csak valami különös nézetek az ellenkezőt nem tanácsolják, — már pedig nem más, hanem azon egyetlen egy ok szolgálhatna a’ kivételre, hogy a’ Krassó, és a’ többi Bánsági Megyékben sok az elhagyott sessio, — de ez áll a’ felső Megyékre is, hói a’ föld’ mostohasága miatt talán még több deserták vannak, és még is ezekre se a Királyi Válasz, se a'Rendek kiterjeszteni nem akarják. — Ezt, a’ mit Sopron Vármegyének Követe elő hozott, és Küldői utasítását tekéntvén, az elébbeni országos szerkeztetésre szavazott.

Liptó Vármegye’ 1-ső Követe: miután sok fontos okoknál fogva, nem csak az Ország Gyűlési Rendek’ jeles többségének azt kívánni, ’s el is határozni Jegyző-Könyv VHI-dik Darab. 89