1832-1836 Jegyzőkönyvek 8. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
211. ülés - 212. ülés - 213. ülés
352 239. ÜLL\S. 20. Oct. a’ hol az eddig elé nem divatozott, egy új, és még eddig nem bírt jótékonyságot nyertek; úgy más részről tagadhatatlan, hogy a’ hói eddig a’ szabad adás vevés minden megszorítás nélkül gyakorlatba volt, ottan az adózó a’ Kerületi javallat által ezen gyakorlatba megszorítatik, azon jótékonyságtól, mellynek eddig használásába volt, megfosztatik; ’s így ezek a’ szabad adás vevés megadásának mit a’ Törvényhozás a’ jobbágy sorsa javítására kíván felállítani, éppen semmi hasznát, de igen nagy kárát éreznék; ugyan azért a’ KK. és Rendeknek a’ Királyi Válasz’ elfogadását ajánlotta. Pest Vármegye’ 1-ső Követe valamint akkor, midőn ezen megszorítás elsőbben megállapíttatott, azt ellenzetté, úgy most is mind utasítása, mind meggyőződése szerént pártolja az Elölülő’ javallatát, mert szomorú dolognak tartja, a’ szorgalom’ gyarapodásának az Ország’ akármelly részében gátat vetni, és azt hiszi, hogy ha jótékonyság a’ szabad adás vevés, azt az egész Országra nézve ki kell terjeszteni, ha pedig ezt akármelly okokból a’ többség kiterjeszteni nem akarja, legalább hagyattasson meg ott, a’ hói eddig divatozott. Temes Vármegye’ 2-ik Követe: A’ Bánsági Megyéknek Magyar országhoz lett forrasztása alkalmával a’ köz adózásoknak terhe Nitzky kulcsának aránya szerént egyedül jobbágyi telkekre, és egyéb telki állományokra lévén állapítva, — mindenkinek eddig szabad akaratjában állott, a’ kiszabott köz terheknek viselése, és kitűzött adózásoknak lerovása mellett annyi köz adó alatti telkeket össze venni, mennyire tehetsége hatalmazó; illy korlátlan szerzési szabadság az adózónak jobb állását, ésmiveltségi igyekezetét annyira biztosítva emeli: hogy a’ Bánságot tekéntve , a’ legtöbb telekkel bíró jobbágyot legigyekezőbbnek, legtehet ősbnek , reá tűzött terheinek viselésében, ’s mindennemű adózásinak lerovásában legpontosabbnak nyilván vehetni, — ezen felül pedig az adó alatti telkeknek becse, — ára nevekedvén, ’s a’ köz ipar, gazdaság és míveltség szapora léptekkel előre hatván; a’ folyvást szaporodó népesség is külömbféle alkalmat nyerhetett munkás igyekezetével élelmét szerezhetni; — midőn tehat Küldői jelen úrbéri törvényei a’ köz adózónak sorsát jobb létre tettíeg emelni akarják, azt azonban az adó alatti telkeknek szabad vevésében emelt sorompó — a’ mostaninál legalább Megyéjére nézve nyomasztóbbá tenné, Temes, Torontói és Krassó Vármegyéknek abbéli jótékony szokását jövendőre is fen tartatni, ’s világos törvényei kijelenteni kívánván, Küldői részéről a’Királyi Választ egész kiterjedésében elfogadja. Bihar Vármegye’ 1 -so Követe úgy vélekedett, hogy hazánkba, hol a’ szántás vetés csak nem egyetlenegy módja az élelemnek, a’ telkek’ szabad adását bizonyos számra szorítani, annyit tesz, mint a’nemzeti ipar előmenetelét meggátolni, a mit ő a Status politicával megegyeztetni soha sem tudott; — ezen szempontból kimen ve a telkek’ vételét minden megszorítás nélkül megkívánta engedtetni az egész Országra nézve, de mivel látja, hogy azt elérni szerencséje nem lehet, arra kéri a KK. és Rendeket, hogy ezen megszorítástól, legalább a’ Bánságra nézve, álljanak el, és azért a’ Királyi Választ elfogadja. -— Torontói Vármegye’ 2-ik Követe: a’ kerületi szerkeztetés egy okot foglal, mellynél fogva a’ KK. és RR. a’ Királyi Választ elfogadni nem akarják, azt tudni illik: hogy számos telkeknek kevés kézbe egyben halmozása valamint az egész Országban, úgy a’ Bánátban is káros következéseket húzhat maga után — de kérdi a’ Szói'ó, vallyon meg áll e’ ezen ok? ő azt tartja, hogy nem, mert a’
