1832-1836 Jegyzőkönyvek 8. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
211. ülés - 212. ülés - 213. ülés
239. ÜLÉS. 20. Oct. 348 esetre terhesebbre változtatni kellene, minthogy pedig a’jobbágynak sorsát a’ mostaninál, ha jobbra nem, terhesebbre bizonyosan változtatni nem akarja, azért egyenes utasításánál fogva megegyez abban, hogy a’ 7-ik §-nak bj alatti pontjánál a’Királyi Resolutióban megemlített szerződésekre nézve a’következő 5-ik Törvény Czikkely rendelete fen tartasson. Szabolcs, Báts, Árva, Mosony 1-ső Mármaros Vármegyék’2-ik, és az Egri fő Káptalan Követe szinte a’ Királyi Választ kívánván elfogadtatni. Szala Vármegye’ 1-ső Köyete előadta, hogy őtet mind azok, mellyeket Pozsony Vármegye’Követe előterjesztett, ki nem elégítették, mert véleménye szerént a’ laudemiumot a’ szabad adástól vevéstől nem lehet elválasztani, mivel képzelni sem lehet, mi lehetne más a’ laudemium, mint a’ szabad adás vevésért fizetni szokott somma? megegjezett a’ Horváth Országi Követnek vélekedésében, mert eddig a’ szabad adás vevés’ megengedése által a’ földes úr olly beneficiumot nyújtott a’jobbágynak, millyel eddig a’ Törvény szerént nem bírt, most pedig azon beneficiumot a’Törvény engedi meg, és így, ha a’laudemium megálíapítatik, olly beneficiumért fog fizetni a jobbágy, mellyet a’ Törvény külöinben is megenged, ez pedig hogy igazságtalan lesz, mutogatni nem kell, és ennél fogva a’ kerületi szerkeztetést pártolja. Sáros Vármegye’ 1-ső Követe: Laudemiumra nézve Horváth Ország, és Szala Vármegye’ részéről előhordott okokat magáévá tévén a’ Királyi Válaszban ezen 7-ik §-ra javallott első rendbéli ragasztékot el nem fogadja, úgy szinte a’más rendbelit sem, mert illyes kivétel által a’földes úri igazakat biztosító 2-ik szakasz rendelete mintegy semmivé tétetnék, és azért utasítása szerént egész 7-ik szakaszra megkívánja tartatni az elébbeni országos szerkeztetést. Az Előlülő megjegyzette, hogy ollyas contractusok, mellyek szerént a’ jobbágy eddig az urbárium tartalmánál kevesebbre köteleztetek, ezután is megállanak, és változhatlanok, az olly ideigleni contractusok pedig, mellyek a’jobbágy sorsát az eddiginél súllyosabbá tennék, mint törvénytelen conditiót magokban foglalók megseminisítethetnek. Többnyire kijelentette, hogy a’ többség a’Király i Választ elfogad (a. Abaúj Vármegye’ 2-ik Követe azt kívánta, hogy, ha már a’ felolvasott §-s megmarad is, legalább úgy fejeztessen ki, hogy csak az örökös contractusok, nem pediglen az ideigleniek is értetődjenek — mellyre Az Előlülő megjegyzette, hogy az 5-ik Törvény Czikkely mind a’két nemű contractusokról szóll, és így miután itt is szinte közönségesen ^generaliter) van a’ szerkeztetés kifejezve, a’ közönséges kifejezés alatt mind a’ két nemű contractusok értetődnek, azért a’ szerkeztetés megmaradhat. Ezen határozás’ következésébe tett változásokat a’ Nádori ítélő Mester felolvasván, e’ szerént az űzetnek azon §-sa meljy kezdődik: a' 1-ik ff-nah bj pontjára ’s a’ t. egészlen illy formán megváltoztatott: „a11-ik ff-mik bj pontjára jav állt záradékot elfogadják következő szavakkal: fenn tartatván e’ részben az eddig kötött úrbéri szerződések eránt a' következendő 5-ik Törvény Czikkely rendelete ; salva relate ad liucdum inítos contractus urbariales hac in parte subsequentis articuli 5-ti dispositione : egyszersmind abba megegyezneka’ többi szerkeztetés megmaradt. A’ Törvény Czikkely magyar szerkeztctésében a’ 7-ik §-us bj pontjának végére ezen szavak adattak : „fenti tartatván e' részben az eddig kötött úrbéri szerződések eránt a’ következő 5-ik Törvény Czikkely rendelete.“
