1832-1836 Jegyzőkönyvek 8. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

211. ülés - 212. ülés - 213. ülés

346

239. ÖLES. 20. Oct.

gáltatását megszüntetné, egészen megfosztatna; — ha pedig az ill)étén eseíekben magának a’ szerződésnek meg semmisítésével az úrbéri tartozásokat vissza állítani kellene, a’jobbágyságnak sorsa sokkal rosszabb karba hel\hezteine, mivel az úrbéri contractusok minden esetre könnyebbségére szolgálnak, ’s a’ rendszerénti bánás módnál kedvezőbb feltételeket foglalnak magokba. — De az 5-ik ^Törvény Czikkely’ újjabb javallatában is annyira kívánják a’KK. és RR. fentartani az úrbéri kötések’ szentségét, hogy arra az esetre is, ha idő jártával némelly egyes feltételek’ tellyesírése lehetetlenné váland, a’ keletkezett contractusokat maga épségébe meghagyatni, ’s egyedül a’fentebb érintett feltételeket másokkal felcseréltetni óhajtják; már pedig a’bejegyzés taxa’ fejében kijelelt fizetésnek (ellyesítése sohasem válhat lehetetlenné, ’s azért a’ Szólló Küldői’ meghagyásából a’ Királyi Válaszban ajánlott záradéknak elfogadtatására Megyéje részéről továbbá is szavatol.

Pest Vármegye’ 2-ik Követe semmi ollyas urbarialis praestatiokat, inellyeket a’ jobbágy szerződésnél fogva köteles tenni, visszaélésnek nem nevezhet, mert az urbarialis contractusokat törvényes úton kelletett meg állapítani, itt pedig felvigyázás volt, hogy a’contractus könnyebb legyen az urbáriumnál, — annál fogva az Izenetnek azon kifejezését, hogy a’ laudemiumot is visszaélés, a’ hói contractuson alapúi, el nem ösmérhetvén, a’ laudemiumot vagy csak azon oknál fogva is megkívánja tartani, minthogy a’ laudemium fizetése eránt tett contractualis conditio nem ollyan, melly idő jártával lehetetlenné vált volna, külömben pedig ha ez megszüntetvén, a' contractustól, melly a’jobbágynak leg főbb beneficiuma, a’ földes úr el akarna állani, attól őtet akadályoztatni nem lehetne. —

Torontói Vármegye’ 2-ik Követe kijelentette, hogy Megyéjében a’szabad adásvevés mindenkor laudemium nélkül gyakoroltatott, és ha valamikor valatnelly földes úr próbálta is a’ laudemiumot be hozni, a’ Vármegye azt soha sem engedte ; minthogy még is nem látja igazságosnak, hogy a’ földes úr, a’ ki csuppán a’ laudemium fizetése feltétele alatt adott a’jobbágyságnak különös engedményeket, attól megúsztasson , a’ Királyi Válasz elfogadására szavazott.

Szerem Vármegye’ I -so Követe úgy nyilatkozott, hogy ha csak az úrbéri Törvény’ 5-ik Czikkelyének 1-ső §-át tekinti is, el kell fogadnia a’ Királyi Választ.

Horváth Ország 2-ik Követe olly értelembe volt, hogy csak a’ nagyobb uradalmakban volt szokásban a’ laudemium azért, mert a‘jobbágyoknak a’ szabad adás vevés jusa, melly eddig őket nem illette, a’ laudemium fizetése terhe alatt engedtetett meg, a’ laudemium tehát mind addig igazságos volt, ’s annak állani kelletett, még a’ szabad adás vevés Törvény által meg nem engedtetett, és annak megengedése csupán az úri kegyességtől függött; — de most midőn ezen kedvezés Törvény által közönségesen minden jobbágynak megadatik, nem látja igazságosnak, hogy a’ laudemium valahol továbbá is meghagyattasson; mert úgy azon jobbágyok, kik a’ laudemiumot továbbá is fizetni köteleztetnének, a’ szabad adást vevést megengedő közönséges Törvény’jótékonyságából részt nem vennének, és így miután minden jobbágyot a’ Törvény’jótékonyságában egyaránt kívánja részesíteni, a’ kerületi Izenetre szavaz.

Fejér Vármegye’ 1-ső Követe a’ Királyi Választ elfogadta. Szinte

Trencsén Vármegye’ 1-ső Követe is a’ Királyi Válaszra szavazott; mert miután a’laudemium contractualis volt, ha a’laudemium megszüntetik, helyette mást kellene substituálni, külömben a’ földes úr azt mondja: én néked a’ contra-