1832-1836 Jegyzőkönyvek 8. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
211. ülés - 212. ülés - 213. ülés
239. ÜLÉS. 20. Oct. 345 jobbágyság’ urbárium szerént tractáltatik, az improtocollationis taxák’ szedése visszaélés, úgy ott, a’hol a’jobbágyság contractualiíer tractáltatik , azon taxákat visszaélésnek mondani nem lehet, ’s azt tartja, hogy az illyetén taxáknak törvényes, vagy törvénytelen voltát nem onnan kell megítélni, hogy a’contractusban ezen taxákon felül vannak e’ még valamelly más úri járandóságok is lekötve? hanem onnan , hogy ezen taxák lekötött úri járandósággal együtt meghaladják e’ az urbarialis prae.síatiokat? így !>• °- ha a’ földes úr el állván a’Theresianum urbárium szerént járandó praestatioitól, jobbágyaival olly contractust tett, melly szerént nékie lekötött járandóságok az improtocollationis taxákkal együtt is könnyebb a’ Theresianum urbáriumnál, a' contractust törvénytelennek mondani nem lehet, és ezen esetben az improtocollationis taxától a' földes úr meg nem foszlathatik mind addig, még azon taxák’ hijánnya nékie másba ki nem pótoltatik, és így bizonyos, hogyha együtt véve kedvezőbbek a’ coiítractualis praestatiók a’Theresianum urbáriumnál, a’ contractusnak meg kell állani, vagy az 5-ik Czikkely’ 4-ik §-sa szerént, a’ helyett mást kell substituálni, mert külömben ha p. o. a' laudemiumot a’tized helyett vette, és most megszűnvén a' laudemium, a' tizedet sem lesz szabad venni, meg fog csalatni a’ földes úr, — minthogy tehát a’ laudemiumok rendesen más praestatiók helyett köttették ki, azokat törvénytelennek nem tarthatván, továbbá is meghagyatni kívánja, és ennél fogva szavaz a’Királyi "V álasz elfogadására. Beiegh Vármegye’2-ik Követe kijelentette, hogy e’ pontra nézve a’ Királyi Válasz’ 1-ső részét elfogadja, — a’ második részére pedig, melly így sz.óll: „(juod subditus facultate liberae venditionis uti volens, si secus omnibus articulo hoc praescriptis conditionibus ex asse satisfecit, usufructuationis beneficium dum, et quando etiam extra tempus ff-o 2-o attactum, in ementem transferre possit“ utasításánál fogva reá nem állhat. Liptó Vármegye’ 2-ík Követe pótolólag érkezett utasításánál fogva az eránt is elfogadja a’Királyi Válasznak tartalmát, hogy ott, hol a’ béjegyzési taxa mind ekkoráig szerződés mellett dí\átázott, jövendőre is maga épségébe fent hagyattassék; mert minden úrbéri tartozások’ egybevetése, ’s egyéb körülmények megfontolása a’ kötött szerződésnek alapját tévén, lehetetlen az úrbéri contractusoknak egyes feltételeit az egész alku foganatjának veszedelmeztetése nélkül ki emelve, megszüntetni. — De nem is áll a’ felhozott ellenvetés: hogy tudniillik most már, midőn a’ jobbágyi telek haszonvételének szabad adása vevese, minden fizetés nélkül, világos Törvény állal megengedtetett, e’ törvényes kedvezést minden kivétel, ’s terheltetés nélkül minnyájokra egy aránylag kiterjeszteni szükséges; mert ebbéli okoskodás csak akkor állhatna meg, ha egyedül a’ szabad adás vevés’ jótéteménnvével különös alku szerént, bizonyos fizetésnek kijelelése mellett a’jobbágyság feli uháztatott; — ott ellenben, hol a’ bejegyzési taxa az úrbéri kötésekben foglalt többi feltételek’ sorában elő fordúl, igazságtalan volna annak eltörlése; — mert másképp, ha p. o. a’ földes uraság olly alkura lépett a’ jobbágysággal, hogy a’ kiszabott törvényes tartozások’ helyébe az úrbéri szakmány járandóságának felét é-. venként supererogálni tartozzon, — kemény büntetés alatt tilalmazta lévén, a’ felesleg számú munkának megvétele, igazságos jövedelmétől nagy részben, vagy más szolgálatok’ helyébe csupán a' kilenczednek természetben való kiadatását magának ki köttetvén, ha a’ Töt vényhozóság jövendőben vagy a’ kilenczedet egy átallyában minden kárpótlás nélkül eltörJené, vagy vagy természetben való kiszol- Jegy zö-Könyv VlII-ik Darab, 87
