1832-1836 Jegyzőkönyvek 8. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
211. ülés - 212. ülés - 213. ülés
318 llendek erre azt viszonyozták; hogy ők a’ KK. és Rendeknek ezen határozását olly óvással veszik, hogy a’ jelen Törvény csak akkor lehet foganatos, midőn a’ köz terhek eránt tökélletes határozás fog tétetni A’ Fő Rendeknek ezen ki nyilatkoztatását a’ KK. és RR. a’ 129-ik Ülésben elfogadták. Az úrbéri tárgyba tett határozások Ő Felsége’ elejébe fel terjesztetvén, 0 Felsége a’ maga Kegyelmes Királyi Válaszában ezeket mondja: in reliquo contextum §-phi hujus, ex quo nihilominus vox determinanda ex mittenda erit, per Alte fatam Suam Majestatem Sacratissimam, velut alias etiam, semel, atque iterum benigne declaratae menti Ejus conformem benigne probari. Ezekből világos, hogy már e’ tárgy Comitiale Conclusummá válván, sőtt O Felsége által is helyben hagyva lévén, arról, hogy a’ jobbágyi haszonvételekkel járó, ’s meghatározandó terheket az ollyatén haszonvételeket vásárló nemesek is viselni köteleseké? többé szó nem lehet; valamint az sem szenved kérdést; hogy a 'determinanda szó a’ princípiumot nem érdekelheti; mert a’ Fő Rendek’ Válaszára a’ KK. és RR. azon feleletet adták, hogy magok is azt kívánnyák, hogy a’ jobbágy telket vásárló a’ köz terheket viselni tartozzon. Többnyire, a’ mi a’ determinanda szónak ki hagyását illeti, arra nézve meg jegyzetté még, hogy azon szónak ki hagyása semmit sem árthat; mert, miután a’ terheket a’ KK. és RR. még ezen Ország’ Gyűlésén meg fogják határozni; e’ jelen Királyi Válaszból semmi praejudiciosus következést húzni nem lehet; ugyan azért e’ részben is a’ Királyi Válasz’ el fogadását javalya. Tolna Vármegye 1-ső Követe: a’ Kiváltságoknak leg jelesebb része az lévén: hogy a’ nemes szolgai, köz adói terhet ne visellyen; midőn ezen Czikkely a’ telek’ haszonvételével járó terhektől a’ nemest ki nem veszi, 3Iegyéjét méltó aggodalomba ejti. Ezen aggodalomtól Aezéreltetve Küldői azt óhajtják: hogy a’ nemesség, a’ melly a’ Haza’ oltárára mindenkor vérével, és vagyonával áldozni kész volt, minden terhektől továbbá is mentnek ki mondasson, a’ mit is hogy annál biztosabban el érhessen, útasításánál fogva ki jelenti: hogy azon esetre, ha ezen kivétel által a’ Kintstár’ jövedelme fogyatkozást szenvedne, készebbek inkább a’ köz szükség’ fedezésére, pontos kijelelés után egyformán járúlni, mint a’ nemességet egymástól el különözvén, annak osztállyal között egy örökre el választó falat húzni, ’s ez által az alkotmányt sarkába meg rázkódtatni. Többnyire, mivel reményű, hogy előadása pártolást nyerend, a’ determinata szót a’ parasztra nézve meg tartani kívánnya. — Heves Vármegye’ 1-ső Követe ekként szállott. Valahányszor, a’ most felolvasott Törvény Czikkely tanácskozás alatt volt, mindenkor azt kívánta, hogy a’ köz terhek’ viselésének meg említése, melly különben is az Űrbéri rendszeres Munkálatba semmikép’ sem tartozhat, innen ki maradjon, és az egész tárgy a’ maga illető helyén vétessen ex professo tanátskozás alá. — Azonban az Országos Végzés meg vagyon, azt a’ dolog’ velejére nézve a’ Koronás Fejedelem is elfogadni méltóztatott. Ezen végzést tehát a’ szálló annyira tiszteli, sőtt Küldői is annyira tisztelik, hogy ámbátor üdőközben érkezett útasitások szerént, azt tevék kötelességül nékie, hogy a’ jobbágy telkeket meg veendő nemeseknek czélba vett adóztatását elhárítani törekedve igyekezzen; mindazonáltal meg vagyon győződve,hogy azt azon esetre értették, ha a’ kérdéses tárgy még újjabb tanátskozás alá kerülend, nem pedig, hogy most magát a’ köz végzés ellen szegezni kellessen, és ezen értelemben bizonnyára nem is mulasztotta válna el Küldői kívánságát minden kitelhető igyekezettel ki vívni igyekezni. Most pedig fejet hajtván a' köz Végzésnek, a’ mi 238-dik ÜLÉS. i8. Octob.
