1832-1836 Jegyzőkönyvek 8. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
211. ülés - 212. ülés - 213. ülés
238-dik Ü L K S i8. Octob. 310 a’ Kegyelmes Királyi Leírásnak azon pontra való foglalattvát illeti, hogy tudni illik, a’ determinanda szó egészlen ki hagyattasson, arra részéiül reá nem állhat azon okból, mivel biztosítást kíván arról, hogy a’ köz terhek’ mennyisége ’s minémüsége előbb elhatároztasson, minekelőtte azokat a’ jobbágy telkek' haszonvételének meg szerzői viselni tartozzanak. Ellenben a* között, hogy az alkotandó Törvény Czikkelybe determinanda szó mennyen e’ belé, vagy Articulo T. determinata ? semmi külömbséget nem lát, mert mind a’ kettő egyaránt biztosít arról, hogy, még azon Törvény Czikkely, mcllvben a’ köz terhek’ elő számlálása foglaltatik, a’ Törvény Könyvben nem létez, ’s minden esetre a maga illető helyén országos tanátskozás’ tárgya leend. — De mind ezeknél nagyobb az, a’ mire a’ KK. és Rendeknek méltó figyelmét előre is kikéri, ’s a’ mit Küldői is igen szívére kötettek; hogy tudni illik, ha már a'jövendőbe jobbágy telkek’ haszonvételét vásárlandó nemesek tsak ugyan adózni kéntelenített fognak; maradjanak leg alább] menten azok, kik eddig az I-ső Rész 0-ik Czírnje, 1723: 0-ik 1741: 8-ik sarkalatos Törvény Czikkelyeknek oltalma alatt jobbágy telkeken meg telepedtek, ’s a' kikre nézve a’ most hozandó Törvénynek külómben sem lehetne visszaható ereje. —• Ezekről ugyan most, vélekedése szerént, nem folyik a’ tanatskozás, hanem a’ mint a’ javallatba lévő felolvasott Törvény Czikkely kétségen kívül valóvá teszi, tsak azokról, kik a’ most meg engedett szabad adás vevés’ óttyán fognak jobbágy telki haszonvételeket vásárolni. De éppen azért, mivel a Törvény Czikkely tsak ezen esetekről szóll, az Izenet pedig, és a Felírás ennél tovább menni látszatnak, aggodalma támad a’ szálló Követnek, és azt kéri, hogy mind az Izenet, mind pedig a’ Felírás, mellyeknek szavai diplomaticai erővel bírnak, ’s mellyckre idővel könnyen hivatkozás történhetne, úgy szereztessenek; hogy ott is egyedül a’ jobbágy telki haszonvételeknek jövendőbéli meg szerzői említessenek, jelesen az Izenetben azon szavak helyett: Jobbágyi telkeken létező Nemesek:“ továbbá: érintett telkeket bíró Nemesek “ tétessen Jobbágyi telkek’ haszonvételét vásárlandö Nemesek— A' Felírásban pedig azon kifejezések helyett: per Nobiles in Sessionibus cótonicalibus degentes és utóbb: Nobiles Sessiones colonicales tenentes“ írattasson mindenütt per Nobiles usufruelualionem Sessionum colonicalium comparaturos. — A’ szálló Követnek ezen kérése’ igazságát az is támogattya, hogy ezen javallott kifejezések által, az ellenkező véleményüek sintsennek el zárva attól, hogy annak idejében a’ magok kívánságaikat ne pártolhassák, ’s egyedül tsak azon őzéi érettetik el, hogy egyik rész sem fog itt incidentaliter a’ maga utasításától el üttetni, és hogy az Izenet, 's Felírás a’ javallott Törvény szavainál tói nem megy, hanem azzal egybe hangzásba marad. Végre minthogy a’ felolvasott Izenetnek, ’s Felírásnak jelen szakaszában foglalt következendő szavak: A telken fekvő terheknek Sessioni inhaerentium publicorum onerum az 1741-ik sarkalatos Törvénynek, melly magyarázat alá sem vétethetik: következendő szavaival: Ne onus publicum fundo quoquo modo inhaereat: világos ellenkezésben vagyon, azokat így javallná kitétetni: A’ Telek' haszonvételével egybekötött terheknek“ Cum usufructuatione Sessionis conjunctorum onerum, mellyeket is a’ KK. és RR. pártfogásokban ajánl. — Felelte Az Előlülő, hogy a’ szállott Követnek az eránt aggodalma nem lehet, hogy a' részbeni utasításának elő adásától incidentaliter el ültessen, miután az határoztatott, hogy minden in complexu pertractáltasson; valamint az eránt sem lehet aggodalma, hogy azon nemesek, kik a’jobbágy telkeken eddig telepedtek meg, itt, 80 *
