1832-1836 Jegyzőkönyvek 8. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
192. ülés
192-dik ÜLÉS. 10. Májún. 21 feni, vallyon lehet e képzelni nagyobb sérelmet, mintha a’Kormány a’törvényes szőllás szabadságát megszünteti, — tehetik e’ azt az Országos RR., hogy az Elöleges sérelmek eránt repraesentáljanak; ez eránt pedig nem — ha van sérelem, repraesentálni kell, de nem úgy mintáz eredeti repraesentatio vagyon szerkeztetve, hanem úgy, hogy abból törvény hozattasson. Miután tehát, a’ mint moudá, az Ország Gyűlésének törvényes függetlensége meg nem szüntetett, a’ repraesentatio, és óvás felesleg való. Sáros Vármegye 2-dik Követje: figyelmezve Küldőinek azon aggodalmára mellveta kérdésben lévő 3-dik Januariusi k.k. Levél bennek gerjesztett, kötelességének tartja a' felírás tételt továbbá is álhatatossan sürgetni, mert meg van győződve, hogy az aggodalom leg sikeressebben azon az úton legyen meg szüntethető, a’ mellyen keletkezett — ha mindazonáltal várakozása ellenére a’ többség fel akarna no talán hagyni, az eddig szükségesnek tartott Felírásnak szorgalmazásával, akkor a' Szállónak is a’ kerületi Izenetben foglalt óvásokhoz folvamadnia kellene, mit ugyan Esztergám Vármegyei Követ előadásával ellenkezőleg a’ Törvényhozó Test méltóságával semmi meg ütközésben lenni nem talál, sőt a’ fel tett esetben következetlenséget bizonyítana az, hogy ha ezen Testnek nevezetessebb része, melly az érintett Rescriptum következései felett aggódik, miután a’Felírást a’jelen környülmények között nem tellyesitheté, még tsak olly eszközökhez sem nyúlna, mellyek teilyes hatalmában vagyttak, ’s a mellyek minősikerét? majd a’jövendoség fogja igazolhatni , — utasításánál fogva tehát továbbá is a’ Repraesentatiót, ’s ha ezt el nem érhetné, a* kerületi Izenetet pártolja. Ruda Várossá 1-ső Követje: Hivatkozván a’Boldog Asszony hava 14-kén felhozott Tárgy eránt vélemenyire, szükségtelennek lenni tartja, azokat ismételni, főképp azon tiszta meg gyűrődéséből, mivel akkori előadásai az Országos Polgári, ’s Hazánkra nézve az alkotmányos Társaság természetéből analytice merítve lévén , azoknak apodicticai valóságát, a’ mint rendíthetetlennek lenni tartja, úgy az említett Országos Ülési napló könyvnek tartalma által aztatmeg tzáfolva lenni nem szemléli. A’ Szálló egyedül tsak azt bátorkodik fel fogni, a mi a’ KK. és RRket a’ k. k. Levél aranyában aggodalmaztatja, — ’s nevezetessen Somogy Vármegyének Követje abban valamelly törvénytelen bíráskodásnak gyakorlását találván, annak orvoslása tekintetéből kívánja a Felírást sikeresittetni — a’ Szálló az Elvekre való nézve, t> i. hogy a‘ Törvényhozó Test semmiféle Bírót, ’s annak hatóságát el nem fogadhat, vgyet ért a’ tisztelt Követtel, azt tartván s’ nyilván ismételvén, mit már a‘ fellebb említett alkalommal felhozott, — hogy a’ Törvény szerződési Egyetemmel alkotmányos érdekei, a’status közti egyenlőség szabadságban alapodik — de viszont a’ mint ezen elvek az Ország Rendéit mind a két Felekezet tekintetében körözik, ’s bennek az ősi alkotmányt fent tartják, úgy a’ Törvényhozó Test hason felétől az említett elveket meg tagadni, ’s felséges érdekeinek gyakorlását meg gátolni lehetetlennek tartja, a’ Szálló azért is, bátor el nem ismérheti, hogy a' Törvényhozó Testnek hasonfele maga ön érdekeit az Ország Rendei előtt vezetve úgy ügyelhetné, hogy azoknak alkotmányos függetlensége korlátok közé szoruljon, mindazonáltal azt sem fogadhatja el, hogy szinte azon hason fél, midőn az Ország Rendei felekezete között a’ sarkalatos arányokról forog fel a’ kérdés, magát a’ kétes Tárgyaknak elegyenesitése kedvéért, bele ne avathassa. Alkalmaztatva a’ fel hozott elveket a’jelen való Tárgyra; hogy a’Fő RR. a’ tudva lévő előadással sértve vannak, nyil- Jpgyzó Könyv. Vlíl-dik Darab. (i
