1832-1836 Jegyzőkönyvek 8. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

192. ülés

192-dik ÜLÉS 10. Május.

vános valóság, minden hántás pedig apodictice maga után vonza az elégtételt, aztnt hogyan lehetne külömbén a’ bontottaknak kiszolgáltatni, mint is az elérkezett k. k.

JLevél által, fel nem foghatja, nem lehet tehát abban semmi ütközés, annál kevesebbé örsz. panasz, midén az ési Törvény Szerződésnek Hasonféle az alkotmány Egyetemének egészítő Részét, nevezetessen, a’ Fő Rilkét akkor oltalmazza, midőn másként nem lehet kiszolgáltatni a' nyilványos hántás eránti elégtételt — az ülyetén bé avatás, hogy nem Bíróiképp (V minek ebben helye nem lehet) hanem közben járólag az egésznek épsége fentartásáért történt legyen’s történhetik, szinte szembe tűnő valóság, — igy állanak a’ tekintetek, az Ország Rendelnek Gyűlési függetlensége, szobás, és szavazatjuk szabadsága arányában rendíthetetlennek tartja, a’ Szálló azok eránti igazakat annyira, hogy azokat tsak messziről sem szabad akadályoztatni, sem korlátot nem talál, mivel a’bé avatás az Ország Rendei kedvéért történt, az Egyetem hason felének azon sarkalatos igazainál fogva, mellyel az egészítő részeket épségben fentartani, a’ mint kívánta, úgy szent fogadása mellett tartozott is. Végiére az Ízeneíbeü óvást feleslegesnek farija a’Szálló, mivel a’Törvények mikénti szerződése, a’századok olta való szokás, gyakorlás által fel állítva lévén, az ujjabb 1790-ki 12-ik Czikk. nyilvános értelme annyira felvilágosította, hogy arról kételkedni sem lehet, — foganatossabb kezességet pedig az alkotmánynak feni tartására, mint is a' koronázásbeli szent fogadások, ’s ok Levelek időrül, időre, meg ttjjittatván, folyvást kötözve őrzik az ősiségnek igazait, sem nem esmér sem külömbet fel fogni sem képes.

Pest Városa 1-ső Követe. Miután ezen tárgyban mindjárt elején, azon véleményhez ragaszkodott, melly már most, a’ mint a’Kerületi Tanácskozásokból ki tűnt, a’ többsége, hogy t. i. az e’ folyó Esztendei Január 3-kán költ K. K. Leírásból semmi sérelmet származtatni nem lehet, következésképpen ellenére teendő Felírás szükségtelen, most is a’ mellett maradván, csupán a’ Javallatba hozott óvás iránt kijelentette, hogy ezt azon ünnepéles ellenmondással, melly itten nem régen a’ Sz. Kir. V árosok részéről történt, valami hasonlításban lenni nem találja, hogy ezen ellenmondásnak azon classificatióját, melly iránt Esztergom Vármegyei Követ által tétetett, semmiképp el nem fogadja, de mivel ez most nem ide való, bővebb feszegetésébe nem ereszkedik, hogy egyébbiránt itten egy , ’s ugyan azon elven alapul a’ Felírás, és az óvás, t. i. azon, vallyon van e’ sérelem vagy nincs? ha van, akkor nem csak óvást, hanem igen erős felírást kell tenni, ha pedig nincs, a’ mint ezt a’ többség tartja, akkor valóban az óvás is szükségtelen. •—• Ennél fogva ezzel is felhagyatni kíván.

Tolna Vármegye 2-dik Követe meg jegyzi az Esztergomi Követnek, előadására, hogy ha vagyon sérelem, a dologban, a’ kétséges faganatu fentartás el mellőzése után ellenmondhatatlan következéssel foly, hogy más módhoz kell nyúlni, t. i. Felírást tenni, *— továbbá, — hogy igaz, a’személyes moralis érő magában foglalja, és élteti a szállás szabadságot — azomban résszerint a’ Magyar diaeláni szállás szabadságának azon személyes külömbféle tulajdonság, és kissebb nagyobb erőn kívül más saját gyülékezetbeli biztosítást is kiván, részszerint szükségesnek a* Kő" vet látja, hogy a’ moralis erőből eredő szállás szabadságnak is mezőt, mellyen hatóságát gyakorolhassa, óvjunk meg, mert a’ moralis erő sem győzhet le minden külső akadályokat, végre akár az elmebéü keletkezést, akár a’ külső hatást tekintse a’ Követ, ítéletnek kell mondania a’ kárhoztatást, és igy mind az, a’

»