1832-1836 Jegyzőkönyvek 8. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

192. ülés

20 tagadások mellett, a’ Kormánynak Törvény során túl ki terjedő hatalmába] származ­ható aggodalmat merítő Részvevőkké válnának. Példákra hivatkoznak, de egyet sem hozván elő, nem tudni, miilyeneket értenek, — ő, még in specifico illy forma példák elő nem hozatnak, azokból való okoskodást el nem fogadja, sóit azt véli, hogy illy forma példákat nehéz lenne mutatni; hol0tt viszont való például szolgál az 1588. 48. és 1593. 22-dik Tön. Czikkelyek, raellyek bőven mutatják, hogy a’ Táblák közönsége illy forma hatalommal élt, nem pedig a’Kormány. Világos tehát, hogy illy forma igaznak vesztése mellett a’ JYemzeti Jus csorbát szenved. Továbbá ki áll érte jét, hogy a’ Kormány ezen hatalmát továbbá ki nem fogja terjeszteni, és vallyon nem szülhete már tsak ezen félelem illő aggodalmat? de világos végre ezen k. k. Levélből is, minthogy a’Kormánya’ diaetalis Tractatusok utján kívül e’je­len Táblára behatással kíván lenni, melly ismét Hazánkra uj sérelem. Megmutat­ván ezek szerént, hogy a’kérdéses Kir. Levél kárhoztató ítéletet mond ki, hogy a Karok Izeneteiben fel hozott Törvények betű szerint ide valók — végre hogy ala­pos aggodalomra okot adnak, — vélekedése az, hogy ezen elvek elő adása mellett a’ Felírásnak szorgalmaztatása továbbra is szükséges lévén, annak ismételt által küldésére ezennel voksol, •—* ha pedig olly szerentsétleu lenne, hogy ebbeli kíván­ságától a’ többség által el üttetne, az óvás tekintetére nézve további elő adási Jus­sát ezennel fentartja. Esztergám Vármegye 2-dik Követje: szeretett volna magáról az óvásról szóllani, de miután Somogy Vármegye Követje az eredeti Felírást érdeklette, és azt, a’ mit a’Fő RR. mondottak, elmellőzte, kéníehn bővebben szóllani; azt mondja ugyan is Somogy Vármegye Követje, hogy a’kárhoz tatás magában ítélet, ő ellenben azt tartja, hogy a’ káfhoztatás, és Ítélet között nagy a’ külümbség, sokszor történnek e’ teremben kijelentések, mellyek eránt magok a’ KK. és RR. sőt egyes Követek is kárhoztató vélekedéseket jelentik, és vallyon lehet e ezt Bírói Ítéletnek mondani? ha az itt megtörtént, mennyivel inkább megtörténhet a’ Kormány részéről. — 3Ii illeti az 1536. 41-dik és 1613. 34. Törvény Czikkelyeket, azokban az van, a’ mit a’ fő RR. mondanak, — nem lehet állítani, hogy a’ Kormány eltörlötte volna a’sZóílás szabadságát, mivel a’Kormány a’ KK. és RR. törvényes Jussát megerősítette, mikor azt mondta, hogy a’ kihágások ellen a’ Bíróságot a’ KK. magok gyakorolják, — a Szál­lót tehát Somogy Vármegye okoskodása el nem mozdítja attól, hogy ne kívánjon re­­praesentálni, mivel ő a’szállásban soha sem akadályoztatott meg, a’mia’KK. és RR. által elő adott óvást illeti, arra reá nem áll, — mivel ha tekinti az óvásokat, azokat 3 rendüeknek látja,—egyik a’ melly a’ Törvény ellen mondódik, a’millvet az 1790. 26. Czikk. ellen az Egyházi Rend tett, másik, melly a’ Fő RR. ellen tétetik, mint a’ miilyen volt az Izenetek felvételének 3 hétig lett elhallasztása eránt tett óvás. — A’ 3-dik,melly a’ RR. ellen tétetik, minta miilyen volt a’ Kir. Városoké, a’ Bíró­ságra nézve, de illyen óvást, mint a’ miilyen ezen ízenetben foglaltatik, még nem látott a’ Szálló, — Már mi haszna vált az 1790. 26-dik Czik. ellen tett Egyházi Rend ovássának, nem más mint hogy most azon Czikkelyhez az Egyházi Rend álhatatos­­san ragaszkodik, — mi erővel bir a’ Városok óvássá? annak elitélését a' Karokra bízza, —mit fog szülni a’Kormány ellen való óvás? előre ugyan nem látja, de azt a’ Nemzet méltóságával megegyeztem nem tudja, mert erre nézve áll azon dilemma, hogy vagy sérelem az, a’ mit a’ Kormány elkövetett a’ Barsi Rescriptummal, vagy nem,ha nem sérelem, úgy a’ repraesentatio, és óvás felesleg való, — ha pedig sere­■192-dik ÜLÉS 10. Május.

Next

/
Thumbnails
Contents