1832-1836 Jegyzőkönyvek 8. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

198. ülés

194

198. ÜLÉS. 21. Május.

23-ik Törv. ikkely 6-dik i az Ellenfélszövetkező, ?y haniisükeleket kóló, *'s ezekkel i Ügyvédnek ntetésérűl.

Torna Vármegye 1-ső Követe a’ §-ust csupán így kívánta módosítatni: ,, fialva graduali appellata absque aggravio partium prosequenda.

Gömöf Vármegye 1-ső Követének a’ javallott szerkeztetés aggodalmat okozott, mert ka practice veszi fel a’ dolgot, ha tudni illik a’ Felek nem akarnak app elfúlni, vagy ha az alatt incurrál a’ Prókátor, még a’ Per divatban folyik, és nincs az Appeüátára elkészülve, mi lesz a’ dologból? Ka akkor az Appellata megengedtetik, a’Felek szenvednek, ha pedig az Appellata akkor megengedtetik, és el kell várni, még a’ Per végképpen lefolyik, ugyan azt a’ Pert az a’Prókátor többé nem viheti — és akkor ismét a’ Prókátor, de talán a Felek is szenvednek, a kiknek éppen ő benne volt bizodalmok, azért a’ Szálló mind ezen tekintetekből a’ Tornai javallat elfogadását pártolja.

Szabolcs Vármegye második Követe abban akadott fel, hogy megállapíttatvan a javallott sze.heztetes, na a Prókátor a Per folyta alatt vét, és a’ Felek a Pert folytatni akarják, akkor a’ Prókátor büntetlen marad.

])e a többség az Elölülő által kimondott módosítást elfogadván

Azt az ítélő Mester újabban is felolvasta — tudni illik azon szavak után: agendi *S'talio privabitur— a következendők tétettek: „salva graduali Appel- i flata} quam tunc, dum Partes litem continuare nolunt talis Advocatus absque illa„rum aggravio sumptibus suis prosequi tenebiturA’ magyarban pedig a’ szakasz végéhez ezek adattak: „fent maradván a’ lépcsőnkénti Felly ebbvitel, mételyét akkor, midőn a Felek a Pert folytatni nem akarják, illy Ügyvéd azok- 33 nah terheltetése nélkül saját költségén tartozik eszközleni.íe

A’ 6-dik §. felolvastatván, azt maradjon felkiáltás követte.

Bereg Vármegye 2-dik Követe nem akar ugyan a’ többség határozása ellen menni, de még is kéntelen utasítása tartalmát kijelenteni, melly szerént Küldői azt kívánják, hogy az ollyas Prókátorok is, a’ kik elébb egynek, azután pedig másiknak ugyan azon Perben dolgoznak, szinte sileuíiaiiusok legyenek.

Csongrád Vármegye i-ső Követe: megegyez abban, hogy az ügyvédi halgatás büntetése, azon Bíróság által határoztasson el, melly előtt az Ügyész magát vétkessé tette — a’ büntetés nagysága tekintetéből azonban, nem lehetvén a’ bévádoltnak kellő kihalgatását elmellőzni — ne hogy ennek megtörténte által a’ Felek az igazság kiszolgáltatásának késleltetésével ok nélkül károsíttassanak, ’s új költségekkel terheltessenek, az kíü&nja, hogy ezen büntetés eránt a’ vétkes Ügyész ellen az illető Tiszti ügyész által különös Per indíttasson.

Csanád Vármegye 1-ső Követe nem akarván a’ többséget hátráltatni, legalább igazolására azt kívánja jegyzésbe vétetni, hogy hasonló utasításánál fogva azokat, meüyeket előtte szólló Csongrád Vármegyének Követe előadott, pártolja.

Borsod Vármegye 2-dik Követének is ollyan utasítása lévén mint a’ Csongrád Vármegyei Követnek, részéről is azt kívánja: hogy az ezen §-ban környűi írtt Prokátori legnagyobb vétek bosszultassék ugyan meg, de különös Pörben, ’s a’ Tiszti Ügyvéd Felperessége alatt, ’s az Actiót minden esetben a’ köz Törvényhatóság határozza meg. És ennek vaiójában úgy is kell megtörténni, mert egy az, hogy valameíiy impostor Prókátorral való bajlakodás miatt a’ szegény Perakadók magános Ügye elítélését néha több esztendőkig is függőben tartani nem lehet— más pedig az, hogy a’bevádolt Prókátort minden esetre, és voltak ép-