1832-1836 Jegyzőkönyvek 8. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
198. ülés
* lüO lüfc. ÍJ LÉS. 21. Május. hassa, es azután appellálhasson a’Prókátor, nem látja mi kár következhetnék ebbű 1 a’ Felekre nézve, azért az előbbi véleményénél tovább is megmarad. Pest Városa 1-ső Követe: minél tovább feszegetik a’ KK. és Rendek ezen szakaszt, annál inkább meggyőződnek, hogy azt sem az igazsággal, sem az előlátó gondoskodással megegyeztetni nem lehet — El van ismérve, hogy a’ vétkes Prókátort ki kell halgatni, hogy meg kell engedni az ellene kimondott megmarasztaló Ítéletnek feliyebbi visgáltatását — de váljon lehet-é csak ezt a’ két igazságos kívánságot elérni, ha újj bajba nem akarjuk dönteni a’ dolgot — abba t. i. hogy illy vitatások a’ vétekben semmiképp nem részesült Felek alkalmatlanságával, terheltetésével, sőlt világos károsításával történni fognak? Lehet-é igazságossan arra kárhoztatni a’ Feleket, hogy az egyik, vagy a’ másik Ügyvédnek vétke az ő Perekbe talán hosszas vitatásba verődjön, és ez által az Ügyök hátra maradjon, még vastagabbra növekedjen, és az előadása, az Expeditiója, a’ kivonása még több fáradságba, és költségbe kerüljön? Lehet-é avval is tetézni az Ügyvédnek büntetését, hogy ha a’Felek a’ Pe:^ fellyebb vinni nem kívánják, ő az egészet talán temérdek költséggel leírassa, és fellyebb vigye? Ezen, és más tetemes megütközések egyedül csak az által elkerülhetők, ha a’ Szóllónak fellyebb előhozott javallata szerént az rendeltetik, hogy mindannyiszor, midőn a’vétkes Ügyvéd ellen a’ silentium büntetése, ha bár egyes Törvényhatóságra nézve is, czéloztatik, annak szükséges kihalgatása, és megitéltetése végett a’ Tiszti Ügyész ellene különös Pert indíttani, és voltaképpen folytatni köteleztessék. Ugotsa Vármegye 1-ső Követe nem lehetett azon véleményben, hogy a’ Prókátor kihalgatás nélkül bűntettetne ezen §. rendelete mellett, mert az allegatio a’ Perben foglaltatván abból a’ vétséget a’ Bíró megítélheti a’ nélkül, hogy az eránt a’ Prókátornak űjjabb védelmet előadni szükséges volna, azért a’ §. megállapítására szavazott— egyébbaránt nem ellenzetté, hogy az illyes esetekben a’ Bíróság ítéletétől a’ fellyebbvitel végrehajtás előtt megengedtessen. Győr Vármegye 1-ső Követe is úgy vélekedik, hogy a’ Stallumától az ügyvédet megfosztani bátor csak egyes Itélő-Szék előtt, ineghalgattatása, ’s megitéltetése néíkűi nem lehet — azomban azt tartja, hogy erről alább a’ 7-dik §. gondoskodott, melly általlyákan a’ Silentium büntetéséhez felsőbb Itélő-Széknek helybenhagyását is megkívánván, ezen jótékonyságból a’ részes Silentium büntetését sem zárta ki. Hogy pedig ezen büntetésnek kiszolgáltatásához külön Per, és külön Bíró nem kivántathatik, magában világos, mert miután egyszer a’ Bíró a’ Felek által elfogadtatik, arra többé a’részre hajlás vádja nem eshetik, és a’ sértés a’ Felek Perében szokván tétetni, megbíráltatása is ott, a’ hol a’ bűn teste, és felvilágosítatása vagyon, legalkalmatossabban eszközöltethetik — ha pedig a’ Bíróság előtt a’ Peren kívül követtetik el a’ vétek, akkor ismét a’ Bíróra az illik: quod proprio visu noscitur, verissimo testimonio conjirmatnr; és azért a’ külön Pert ide szükségesnek nem tartván, a’ szerkeztetés mellett marad. Ellenben Sopron Vármegye 2-dik Követe úgy vélekedett, hogy ezen szakasz úgy, a’ mint szerkeztetve van, meg nem maradhat — mert 1-szpr e’szerént a’ Bíró ón dolgában ítél— 2-szor mert a’ Prókátor non auditus marasztaltatnék el. — 3-or mert a’ relativum silentiumnak is helyt ád, e’ pedig annyit tesz, mintha azt mondaná a’ Bíró: hallod-é te mocskolódó ember, itt nem allegálsz, hanem eredj más Bíró eleibe, ’s ott piszkolódj — a’ paragraphust tehát úgy kelletik szcrkeztetni, a’
