1832-1836 Jegyzőkönyvek 8. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
198. ülés
174 198. ÜLÉS. 21. Május. riumok helyeit, mellyek eddig is csak puszta formalitások valának a’ törvénykezés rendében czélerányossabb rendelések vannak téve — az erejét veszteit ítéletnek felélesztése is parancsolat nélkül eszközöltető — ezek is tehát, mint a1 többi Parancsolatok,színte eltörölhetők. Nyitra Vármegye 2-ik Követe: minekutánna azon hijányok, mellyek eddig okot adtak a1 parancsolatoknak kibocsájtására, a’ mostani Ország Gyűlés rendelkezései, következendöképp törvényes provisio által tökéletessel kifognak pótoltatni, Küldői azt kívánják, hogy minden ordinariorum Regni Judicum, Protonotariorums nem hiilömben a’ Magyar Udvari Caneellaria Parannsolattya is szűnjenek meg. Azon Parancsolatokat mind azon által, mellyek az Ország Gyűlésen hozatott Törvények végrehajtását tárgyazzák, ide nem érti — Egyéberánt a1 Szólló is kívánja fen tartatni az 1790. Í2. Törvény Czikkelyt, és nincsen meggyőződve, hogy a’ Bírói Parancsolatoknak eltörlésével az említett Törvény Czikkely sértve lenne. Ez Megyeje voksa, és ha a’ többség einem fogadná, biztosítására a’ Napló Könyvbe iktattatni kéri; ha pedig ad ordinem Proeessualem, és Emendationem Legum elhaläsztatik ezen tárgynak felvétele, akkoron Megyéje részéről is ki fogja észrevételeit jelenteni. Vas Vármegye 2-ik Követe: Küldői azt tartják, hogy minekutánna az Ítélő Székeknek elrendelése, és a’ Perlekedés Kende megigaziíása által az igazság kiszolgáltatása jövendőben olly állapotba fog tétetödni, hogy az eddig kiadatni szokott törvényes Parancsolatokra semmi szükség sem lészen, czélirányos leend azt jövendőben Törvény által világossal! megállapítani, hogy semmi Illyés Törvényes Parancsolatok Eő Felségének akár a1 nagyobb, akár a1 kissebb Cancellariájából, akár az Ország Bírái, akár azok ítélő Mesterei által ki ne adassanak — melíyhez képpest is azt kívánja, hogy ezen jelen Törvény javallatból cum clausula salvificatoria szavak, a’ mint azt már Győr Vármegye Követe előadta, ki hagyattassanak, vagy pedig ha a’ többségnek a’ nagyobb Cancelíariából való Parancsolatok eránt a1 további rendelkezést a’ Törvénykezési Rendre halasztani tetszik^ ezt nem ellenezhetvén, ezen értelemben maga is a’ Kerületi szerkezteíésben megnyugszik. Tolna Vármegye 2-ik Követe: megnyugszik, hogy a’ Marmarosi indítványnak állapoíja a’ Szalai előadással légyen befejezve. A’ mi Győr Vármegye követének indítványát illeti, ő is azt a’ TörvénykezésíRendhen kívánja felvetetni, csak azért is mivel a’ Bírói eljárás módjának meghatározása után lehet az arra szükséges Felügyelés formájáról, és hatóságárul poníossan szóllani, minek a’ remediumok rókán czéiú systémájával is öszvehangzásban kell történni, azonban kivált az Elölülő által előadattak következésében kívánja e’ helyen is nyilván fentartani, és kikötni ezen tárgynak utóbbi felvételét — mert hogy az csak a’ jelen állapotban maradjon, ő kielégítőnek semmiképp sem látja. Az 1790. 12. Czikkelyt ő is tiszteli, és bizonnyára nem akarja azt akármelly oldalról is sérteni, de elegendőnek nem látja azt a’ szóban forgó czélra — A’ gyakorlat, a’ gravamenek elegendőképp szólnak, mi történt légyen törvénykezésünkre nézve amaz Articulus mellett is, minekutánna t. i. tagadhatatlan, hogy a’ mint a’ Bírák az egyik félnek, a1 másik fél ellen igazságot szolgáltatnak, úgy kell hatalomnak lenni, melly a1 feleknek a’ Bíróságok álthágásaik, törvénytelenségeik,, vagy hibáik ellen szinte szolgáltasson igazságot; az 1791. i2. pedig e’ részben, vagy ezen hatalomnak
