1832-1836 Jegyzőkönyvek 8. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
191. ülés
11 191. ÜLÉS. 7. Május. Marmaros Vármegye’ 1-ső Követje: Helyessebbnek tartja az Abaúji módosítást, mert a’ Fori competentiát ott lehet mondani, hol van Bíró. Bihar Vármegye’ 2-ik Követje ellenben a’ Szeretni Javallathoz ragaszkodván. Minthogy az Abaúji Követ Javallatának Magyar fordítása úgy javaltatott, hogy a Törvényes Bíróság nélkül szűkölködő. Arad Vármegye’ 2-ik Követje: A’ szükölködés mintegy fogyatkozást jelent ven , a’ Magyart inkább úgy óhajtotta, hogy a' Törvényes Bíróság nélküli keresetek. Liptó Vármegye’ 1-ső Követje: A’ Judice helyett Foro kívánta tétetni. Baranya Vármegye’ 1-ső Követje: Minthogy azon czélt, hogy a’ delegatiónak csak ott legyen helye, hol törvényes Biró nincs, a’ liaec kifejezés ki nem fejti, ugyan ezen szó elhagyásával az Abaúji Javallatot elfogadja. A’ Nádori ítélő Mester a’ megállapodás következésében a’ quarumlibet helyett a’ Deákba et legali Judice destitutarum, a’ Magyarba pedig az előforduló után s külömben Törvényes Bíróság nélkül szűkölködő beiktatta. Po’sony Várossá Követje: A’ haec szóban mind a’ Szakasznak, mind pedig magának a’ delegatiónak igen nagy megszorítását látván , azt kihagyatni kéri. Zemplén Vármegye’ 1-ső Követje: A’ Törvényhozásnak czéljával öszveszerkeziethetőftek nem vélte, hogy midőn itten a’Bírói Székek felállításáról, ’s törvényes elrendeléséről folynak a’ tanácskozások, akkor előre Törvény által esmértessenek el azon esetek, mellyek törvényes Bíróság nélkül fognak maradni; az tartozván épen a’ Törvényhozás legszorossabb gondoskodására, hogy minden előfordulható keresetek eseteire törvényes Biró rendeltessék; ’s a’ mennyibe akkor, ha a’ Törvényhatóságok között, vagy ellenek forog fel a’ kereset, Bírák azon Me-> gyeknek Törvény Székei csak azért nem lehetnek, mert a’ kijelentett elv szerint magok ügyében nem bíráskodhatnak; Küldőinek utasításához képest értelmét abba fejezte ki, hogy a’midőn utasításoknál fogva mind azon Bírói Székek, mellyek itt fel nem állitatnak, ’s el nem rendeltetnek, Törvény által megszűntettek gyanánt kívántainak vétetni; e'hez képest innen is azon kifejezés: „hogy lehetnének olly esetek, mellyek törvényes Biró nélkül maradnának“ hagyattassék ki, és inkább a’ Kerületi Szerkeztetés tartassék meg. Esztergom Vármegye’ 2-ik Követje : A’ Zemplényi Követ előadására megjegyzette, hogy a’ legalis szó minden kétséget eloszlat. Vége lévén e’képen a’ 16. Czikkely feletti Tanácskozásnak, hogy annak czim felírása, a’ szerkeztetéssel megegyezzen, a’ Barsi Követ előadása következésében az inter szó után aut contra, a’végén pedig a’ controversiarum után et aliarum praetensionum; a’ Magyarba pedig a' Törvényhatóságok közt~ után vagy azok ellen, és «’ villongások után és egyébb keresetek tétetett, a’ közben lévő szók ’s egyébb kitörültetvén. Mi után A’ Nádori ítélő Mester olvasta a’következő 17.T. Czikkelyt a’ Kamara Birósága megszűntetéséről. Az Előlülő nem akarván a’ tárgyhoz hosszassan szóllani, ez úttal csak arra szállította fel a’ KK. és RR-ket, hogy a’ nyilvánságos Törvényekbe gyökerezett harminczadbeli Bíróságot helyéből ne mozdítsák. Marmaros Vármegye’ 1-ső Követje: Két része lévén e’ jelen Törvény Czikkelynek, és hogy annak szavaival élhessen, az első az, meJJy szerént a’ Ka-3* A' 17-ik Törv. Czikkely , a’ Kir. Kamarának Igazgató Széki utón gyakorlott Bírósága megszüntetéséről.
