1832-1836 Jegyzőkönyvek 8. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
191. ülés
12 inarának némelly Törvényhatóságokban a’ só eránti kihágásokra nézve, magának tulajdonított Bíráskodása eltör ültetik. — A’ második, tnelly szerint csak ugyan a’ Kamarának a’ kihágó, só, vagy harminczadbeli Tisztek eránt eddig az érdeklett Törvények értelmében gyakorlott Bíráskodása hasonlóan eltöröltetni, és azoknak megítélések a’ Köz Törvényhatóságok Törvény Székeire általtéfetni rendeltetik. — Mind kettőre nézve mi legyen Küldőinek kívánságok, azt a’ legközelebb kapott utasítása következésében előterjeszteni kötelességének tartja. *— Az elsőre nézve tehát azt jegyzik meg Küldői, hogy a’ mennyiben Megyéjekben és a’ Tiszamentében fekvő Szomszéd Megyékben is a’ só szállításkor a’Kamarának annyira felvigyázni lehetetlen, hogy mind a mellett is temérdek módja ’s alkalmatosság ne légyen a’ só lopásra, vagy az az eránti kihágásokra, annál fogva annak megzabolázására azt kívánják, hogy a’ ki illyenekben egyeledni kíván, az erdőbeli kihágásokra hozatott hármas Törvény Könyv 3-ik Részének 33-ik Czikkelye értelme szerént a’ són kívül a' vele lévő, ’s nála találtató minden vagyonát veszítse el, azontúl pedig a’ cselekedetért a’ megalapítandó Bírája által, pénz vagy testi büntetéssel is fenyittessen meg. — A’ 2-ik részére pedig szükségesnek vélnék Küldői ezen Törvény Czikkelybe azt világossan meginagyaráztatni, hogy a’ kihágásokon micsoda kihágások értetődjenek, mert ha az alatt a Kamarai Tisztviselők által szolgálatok körében, és egyenesen csak a’ Kamara ellen elkövetett kihágások, és visszaélések értetődnek, úgy igen természetesnek, és a’ dolog sorja szerént látják, hogy azok eránt a' Kamarának eddig is a’ Törvények értelmében gyakorlott Bíráskodása tovább is fennmaradjon; — igy, és e’ szerént kívánnák ezen Törvény Czikkelyt megváltoztatni. — Bátorkodik annál fogva Küldőinek ezen kívánságokat a’ KK. és RR-nek ajánlani, az utóbbit annyival inkább , hogy in rebus oíficii szolgálatok körében az 1723: 23. Törvény Czikkely is a’ Bíráskodást egyenessel! a’ Kamarának tulajdonítja, melly kérései egyébberánt ha pártolást nem nyerhetnének, kívánja azt maga bátorságositására a’ Jegyző Könyvbe iktattatni. Ugocsa Vármegye’ 1-ső Követjc: Midőn Küldői utasítása következésében e’ jelen Ország Gyűlésen közbe jött egy parancsolatot a’ KK. és RR. eleibe terjeszteni szándékozna, elvonta figyelmét Marmaros Vármegye’ Keretjének azon előadása a’ fő tárgytól, és szükségessé teszi, hogy észrevételét iránta kinyilatkoztassa. — E’jelen törvényes tárgyban való tanácskozással, midőn többektől hallotta szemek előtt leginkább tartatni, hogy az igazság csak sebesen szolgáltasson ki, mindég tartott a Szólló, hogy ezen sebes igazság kiszolgáltatása Török igazgazsággá ne váljon, és imé nem ok nélkül tartott, mert Marmaros Vármegye’ Követje által javait mód és fenyíték a’ Török igazság szellemében alapitódhatna egyedül meg. — Azon gondossággal, hogy az igazság mindég valósággal, minden előítélet és részre hajtás nélkül szolgáltasson ki, nem lehet öszve egy eztetni azt, hogy a’ feladó panaszos vizsgálatot ’s ítéletet is tegyen, és pedig úgy, hogy azt a’ végrehajtás megelőzze, ’s azt kövesse a vizsgálat és ítélet. — Nem lehet az igazság kiszolgáltatásával megegyeztetni azt is, hogy a’ büntetés a’ bűnt annyira felyűlmúlja, mint azt Marmaros Vármegye’ javalja, hogy a’ kár megtérítésén kívül, és a’ testi fenyítésén felül, még minden nálla lévő vagyonát is elveszítse, melly gyakran megtörténik, hogy7 minden vagy ona az a szegény embernek, a’ mint igy elveszteni kellene; melly többféle környülállások adhatják magokat e’ tárgyban elő, mellyek a’ büntetés gyengítését javallanák, minthogy er-191. ÜLÉS. 7. Május.
