1832-1836 Jegyzőkönyvek 7. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

176. ülés

6$

176. ÜLÉS. 18. Aprü.

’s minthogy a5 szabadság, . mellyet a’ Szólló itt egyedül a’ szóllásbelire alkalmaztat, oft divatozhat, a’ hol mindenki más szabadságát tekintetbe, és tiszteletbe tartja, kénl'elen a’ Szólló megvallani, hogy azokat, kik olly lármássá« akadátyoztatták meg az előtte szólló két Követeket a’ Törvényhozásra, ’s azzal egybe kapcsolva lévő szóllásbeli szabadságra elkészülve lenni nem tartja. A’ mi mára’Soprony Városi Követ által közbe vetett ellenmondást, vagyis inkább annakhnódját’s kifejezéseket, mellyet egyet kivévén, minden Királyi Városok öszvehangzólag magokévá tettek— illeti, történt ez azért, mert a’Nemessek, azok cselédjei, és az úgy nevezett Honoratiórok Bíróságok alá, úgy a’ mint kívánták volna nem adattak. Mik lettek légyen a’ KK. és ÍÍR. határozatainak okai, a’t tárgyról való tanácskozás alkalmával elő van adva, a’Szólló kévéséi csak azokat jegyzi meg, mellyeket a’ Tanácszkozásokba reménylvén, hogy a’szabad Királyi Városi Követek azt méltó tekintetbe veendik, elhalgatá. Azon okok pedig e’ következendők:

1- ör:Azon helyezetek a’ Sz. K. Városokban lévő Nemeseknek, melly szerént azok az 1715: 77-ik T. Cz., és más Törvények értelmében az adó kivetését, ’s a’ számadások megvizsgálását evidenliába , ’s ez által magát a’ Városi Tanácsot controleriaba tartják, maga a’Város érdeke tekintetéből, tovább is fentartani szükségesnek véli, mert azon esetre, ha a’Tanács e’ részbe hatalmával viszsza élni kívánna, ebbeli káros törekedések gátlására az a’ legalkalmatossabb mód, lia helybe lesznek olly független személyek, kik e’ részbe a’ hoz dolgokba beletekinthetnek; megszűnne azomban ezen Intézet jótékony befolyása, ha azok, kik a visszaélést gátolhatnák, a Városi Tanácsnak szorossabban alája vettetnének. —

2- or: Azon törekedés, mellyet a’ K. Városok Tanácsai harmadfél század últa, sőtt még elébb a’ kebelekbe lakó Nemesek, ’s a’ Nemesi kiváltságok ellen mutattak — hogy megnem szűnt, ’s az ez ideig folyvást fen maradt, bizonyítják, Abauj, Veszprém, Fehér, Rács, Győr, és több Vgyék ezúttal is bé adott panasszaik; e’ környúlállásba méltatlanságoknak lennének kitétetve, ha a’Nemessekre nézve Birói hatalmok a’ Városoknak küllyebb terjesztetne.

5-or: Ide tartozónak véli a’ Szólló Szent István ama Tanácsát, a’ mit a’ napokba halla felhozatni „time esse Judex” úgy vagyon a’ Szólló meggyőződve, hogy a kik a’ Biróságon leginkább kapkodnak, leg kevesebbet szokták a’ Czéinak megfelelni. Ezen indító okok valónak azok, meliyek a’ Szóllót arra bírták» hogy a’ K. Városokat a’ Ncmessek Honorátiorok, és hozzá tartozóik Bíráskodásától kivevőn azokat, meliyek a’ Redaclióba foglaltatnak, megkémélni óhajtsa; mellyeket nem azért hoz itt fel, mintha azon Városi Követeket, kik az ellenmondást tették, megnyugtassa, hanem hogy mutassa meg, hogy azokon kívül is, a’ mi már a’ Tárgy vitatásakor felhozattak, számos alapos okok vágynak a’ határozás támogatására. A’mi az ellenmondást illeti, azt, ha hogy a’ hely méltóságának megsértésével nem történt volna, elég lenne az lG-ig-ik t 4-ik T. Cz. példájára örökössen megsemmisíteni, de azon rágalmazó kifejezéseket? hogy a’ Városok két száz Esztendő ólta üldöztetnek, hogy a’ mostani határozás a’ legnagyobb üldözés, hogy ez nem az igazság kiszolgáltatására tett Intézet, hanem a’ személyes kiváltságok helytelen kiterjesztése, hogy az örök igazságon nem alapúi, nem csak a’legnagyobb vakmerőségnek, hanem az illendőséggel nagyon megutközőnek, helytelennek, azért feddésre érdemesnek tartja. —■