1832-1836 Jegyzőkönyvek 7. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

176. ülés

176. ÜLÉS. 18. April.

67

eszközölheti, jövendőre a hasonló sértegető, es más czélra nera, csak a’ legveszedelmessehh meghasonlásra vezető kifejezésektől eláljanak.

Az Elölülő is kívánta volna, hogy a’ Városi Követek kifejezései elő ne forduljanak, mert ha a’ tanácskozások illy módon folytattalak, ez által az alkotvány mint e,Ty gyengítetik es zavarba hozattatik. Akai minő conccssiokat nyerni kívánnak a’ Városok, azokat csak azon úton nyerhetik, mellyet alkotván yunk törvényesnek elesmér; a’ mostani lépés nem vezet czélra, sŐtt onnan eltávoztat. Az Elölülő a’ múlt tanácskozásokban többnyire pártolta a’ Városokat, ’s ahol kívánságaikat törvényeseknek elesmérte, capacitálni igyekezett a’ Rendeket, egy része hajlott is a Városok kívánságaira, de a’többség ellenük nyilatkozott, azomban e jelen Táblának végzése még nem törvény, ’s a’hoz még a’Eő Rendek megegyezése’ ’s Ö Felsege sanctiója megkivántatik; ezt tehát várják be a’ Városok. De ezen utat semmiképp jóvá hagyni nem lehet, mivel sem haszna, sem foganatja nem keletkezhet.

Szepes Vármegye’ 2-ik Követje: Soprony Várossá’ Követjének előadása első részére azt jegyzi meg, hogy ó az előtte szólló Esztergom Vgye’ Követjével egyetért, a’ Városok által történt ellenmondásra azt feleli, hogy ő sem eggyes Követek jelentésit, sem a Városok akaratjokat zsinór mértékűi nera veheti az Országos Tanácskozásokban, és a Városok’ Követjeit emlékezteti arra, hogy több Törvények hozódtak a’ Városok béfolyások nélkül, sőtt ellenmondások ellenére, és kötelező erővel még is birtak, de mindenkor, és különössen az 1649: U-ik Törv. Cz. által az illy ellenmondások megsemmisítettek, sőtt Törvényeink ezen ellenmondásoknak soha erőt nem tulajdonítottak, a’mint Ulászló 2-ik Decret. 31-ik Czikkelye világossan mondja: „etiam si contra pacis foedera contradictiones interpositae fuerint, haec'vim obligativam semper habitura sint" és igy csak az a’ Dilemma forog fen: ha ezen cllenmondással a’ Törvénynek kötelező erejét gyengíteni akarják, akkor annak elfogadása ezen Törvényhozó Test méltóságával össze nem fér, mert annak legelső kötelesége, mindenkit kötelező Törvényt hozni; ha pedig annak az ellenmondásnak ereje nincs, a’ mint hogy nincsen is, akkor annak elfogadása haszontalan, és csak az Ország Jussaival jön ütközésbe, és így a szólló Követ ezen ellenmondásnak, úgy mint történt dolognak, a Jegyző könyvbe való tételét nem ellenzi, de Amennyiben a’ hozott Törvényt helytelenül kérdés alá venni bátorkodott, nem csak hogy einem fogadja, hanem Törvénytelennek, Vakmerőnek, és semmi erővel birónak lenni állítja. —

Ugocsa Vármegye’ l-ső Követje: Midőn több ízben hallotta itten említeni a négy Státusokat, elhalgatá, mert abból semmi következtetést nem sejdite, most azomban midőn észrevészi, hogy ezen kitétel a Törvényhozási igazak hibás fejtegetésire nézve alkalmaztató;, szükségesnek tartja kin)ilatkoztatni, hogy az 1608-ik koronázás ulánni első T. Cz. 2-ik §-usa szerint Magyar Ország Statussait és Rendéit csméri, úgy azt is, hogy azt négy conditiojú Regjnicolák teszik, de négy Státust nem ösmér. Ezt így meg említvén, Hazája sorsán szomorúsággal telik el, midőn (fájlalva ugyan, de még is kéntelen megemlíteni) többen számossan s jelessen a Királyi \ árosok többsége, a bel) méltóságát nem tekintve, a’ mérséklést félretéve, a’ szóllásbeli szabadság ellenbe, az előtte szólló két Megyebeli Követeket, az ó és Küldőik Jussa megsértésével, e’ helyhez éppen nem illő szerfeletti lármával, szobásokba megakadályoztatták,