1832-1836 Jegyzőkönyvek 7. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

176. ülés

66

176. ÜLÉS. 18. April.

Az Előlülő megváltani ke'ntelenítetik, hogy midőn ezen Ország’Gyűlésen Organicus törvények hozatnak / és a’ többség által a’ czélra vezérlő végzések tétetnek, ezek ellen a’ minoritásnak ki kelni, és a’többség elhatározásait, gyengítni akarni, sem hasznosnak, sem tanácsosnak nem látja, ’s az ill-yen cselekvésmód az Ország jóváhagyását nem nyerendi. \ alamint szabadságába áll, mindenkinek maga védelmére mindent előadni, s a’ napló könyvbe felvétetni — úgy másnak szándékát gúnyolni, ’s a’ megállapodást balra magyarázni senkinek szabadságába nem áll. Azért noha a’ végzések előtt többnyire a’ Városok által, általa mindég sikeretlennek tartott, ellenmondások tétettek , és a’ Városi Követek Küldői Jussaikat csonkítva lenni gondolják, ’s bátor maga az Elölülő eggyes meggyőződésével sem járulta’tegnapi elhatározott, de jelenvalóképpen ismét felhozott végzéshez, kéntelen még is meg vallani, hogy oily Hazafiui buzgalommal vitettek a’ tanácskozások, mellyekről minden mellékes ezé! távol volt. Az Elölülő részéről a’ minoritásnak ezen cselekvés módját, valamint iSoprony Város Követének előadását, helyben nem hagyhatja (itt a’Rendek köz megegyezésüket nyilván kijelentik.) azért is illy ellenmondásoknak helye nincsen, és az Elölülő azokat einem fogadja. A’ Városi Követek minden cautelai a’napló Könyvbe fel fognak vétetni ugyan, dehogy abban sértések elő forduljanak, vagy ez által a’ Conclusum hatósága sértődjön, vagy ne úgy terjesztődjön O Felsége eleibe, mint a’KK. és RR. kívánsága, azt alkotmányunk fő elveinél fogva megnem engedheti. A’ minoritás tisztelje a’ végzéseket, ’s azért ezen ellenmondást minden erő nélkülinek nyilatkoztatja az Előlülő.

Hangos ’s többször újított éljen kiáltások után.

Esztergom Vgye’ 2-ik Követje: Akkor a’ midőn Soprony Várossának Követje azon kinyilatkoztatást tette, hogy ő valamennyi Városok nevében szollal fel , szívessen kételkedett volna ebbéli előadásán a’ szólló Követ, ha a’ Követi kinyilatkoztatásnak szentségét, és az előadásoknak hitelességét egy részt nem tisztelné, más részt pedig a’ Városok’ Követjei magok, köz felkiáltással, és felkeléssel Soprony Várossá’ Követjének előadását, magokévá nem tették volna. •— A’ midőn ez így megtörtént, ke'ntelenítetik a’ szólló Követ magát e’leg nagyobb megilletótéssel, és mély fájdalommal oda kinyilatkoztatni: hogy Hazánk év könyveiben az Hlyeién vakmerőségnek példáját fel nem lelt —csak ugyan kérdezi a’ KK. és RR-ket, nem hallatlan vakmerősége’, és a’ Tábla tiszteletének érzékeny megsértése az ? ha annak határozásáról az mondódik a’ kissebbség által, hogy a’ törvény javallat mellékes tekintetekből alkottatott, hogy az igazság kiszolgáltatására czéleránytalan —- hogy általa ősi legszentebb, és leg hasznossabb intézeteink lábbal letiporva vágynak — hogy ez által a’ Városok holt testekké lesznek; — egy szóval ha a’ többség határozásáról az mondódik, hogy az általa javallott Törvény, minden tulajdonsággal bir, csak éppen avval nem, a’ mi a’ Törvényt czélarányosnak és köz hasznúnak teszi. Ezen vádokra könnyű volna egyenként megfelelni, de sokkal méllyebben tiszteli a’ szólló Követ a’ többségnek sérthetetlenségét, mintsem hogy ezeknek megczáfolásában bé ereszkedni kívánna, vagy bátorkodna, — elég legyen, hogy a’ Hazának^ szine előtt, mind ezeknek ünnepélyessen ellentmond, ezen vádakat alaptalanoknak lenni kinyilatkoztatja, egyébbaránt a’ Városi Követeket fel szóllítja, hogy azon egyesség elérése, és megtartása fekéntetébül, a’ melly egyedül állíthatja fel a’ köz bizodalmát, és Hazánk boldogságát, és virágzását