1832-1836 Jegyzőkönyvek 7. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
176. ülés
I7G. ÜLÉS. 18. April. t>é Először: hogy ha az a’ Czikkely, úgy a’mint szerkezteire vari, megáilapítatnék, a’ Királyi Városok legrégiebbmagok eredetektől fogva, mindég dpen fen tartatott, természeti állásokból folyó, számtalan törvények áltál felszenteltetett hatóságok, egyszerre minden vétkek nélkül, és minden mind a’ Hazához, mind a’ Királyhoz bemutatott hívségök mellett, csak nem egészen xnegsemmisítetnék. Minden nyomattatások közt, mellyek 200 Esztendőktői fogva, nékiek folyvást sanyarúan szenvedniük kell , ez volna a’ legerősbb, és szinte halálos csapás. Melly V árosba oly biróhatóság nincsen, hogy lakosai minden viszonyaiban, a’ rendet és igazságot lenn tarthassa, abban sóim élet nem lehet, és melly eddig volt is, annak meg kellene szűnnie, és nem sokára csak fél holt testé válnék. Másodszor: minthogy szembetűnő, hogy ez a’javallat nem annyira az igazság kiszolgáltatásának fő Czéljából, de más mellékes, többnyire political*, ide se nem tartozó, senem alkalmaztatható tekintetekből eredett, és főképpen csak néinclly személyes kiváltságaik helytelen terjesztésére czéloz, bátran lehet kimondani, hogy illy Intézet mellett, a’Nemzeti szorgalom, a’ mesterségek, és kereskedés soha virágzásra, nem fognak juthatni. Ha rmadszor: de a’ Városokban még a’ köz rendet és bátorságot sem lehet fenn tartani. Negyedszer: ámbár ezen Törvénynek organicusnak kellene lenni, még is nem lévén semmi figyelem, sem az eddig fennálló Törvényekre, sem az örökös igazságnak elveire, sem a’ legfontossabb okokkal támogatott előadásaikra — tetemes hiányok hagyattattak — több tárgyak homályba maradtak, némellyek csak ügy' érintettek meg, hogy értelmük felől kiki más, sokszor egymástól ellenkező vélekedést tartván, lehetetlen, hogy abból nagyobb zavar, mint eddig is volt, ezer ’s ezer legkellemetlenebb ütközések, és az egész Országban a’ leg nagyobb baj, ’s nyugtalanság ne következzék. Ezen okoknál lógva kinyilatkoztatják, 1-ször: Hogy a’ negyedik Rend ezen Czikkelybe rr.egnem egyez, 2-or: hogy az iránt a’ többi két alkotmányos Statusra, és végképpen ő Felségére :f Magyar Királyra, mint a’Törvényhozó Testnek második részére hivatkozik, 5-or: hogy mennyire a’régiebb ezen szerkeztetek által világossan cinem törültetett törvények még most is fenő állanak, ók azoknak ollabnok által, az ezekből folyó hatóságokat fenn tartandják, jelessen az ílonoratiorok az polgári jussokra, és haszonvételekre , a’ birtokos Nemesek által városban telt adósságokra, a’ birtoklalan Nemeseknek pedig, minden vogyonbcli pereire, utoljára a’Nemtelen Tisztekre nézve. Es ez az első előadások — a’ második pedig abból áll, hogy mennyire ezen Czikkely, a’4-ik rend sarkalatos Jussainak, és még az 17g 1 : 6?. Törvénynek megsértésével ezen Táblán keresztül ment, mivel alkotmányos Országban. egy Rendnek soha annyi hatalma nem lehet, de azt se szokás, se praescriptio által nem is nyerheti, hogy a’ másik Constatnsát, maga alkotmányos Jussától megfossza, vagy azt végképpen elis nyomhassa, annyival kevésbbé, mivel az 1687: 17. Czikkely világossan kimondja, quod Status quartus cáeteros non solum adaequaret, sed fors etiam superaret, mind azon óvások mellett, rnellyeket a’ 170-ik, és I 71-ik Elésekben megtettek, ezen Czikkelynek itten világossan, és ünnepélyessen ellen mondanak, és ezen ellenmondásoJ-«t, a’ napló könyvbe iktatni kívánják. Jegyző-Könyv VII-tk Darab. A’Városi Ítélő S/.ékek eránt alkotott 3-i k Törvénycikkel) re a’ 1-ik Rend által ellenmondás tétetik. 17
