1832-1836 Jegyzőkönyvek 7. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

176. ülés

58

176-dik ÜLÉS. 18. April

személlyeket követni szokták. Egyébéként pedig tagadni nem lehet, hogy az érintett 1725-ki 64-dik Törv. Czikkely rendelése az eddig megállapított szabályokkal sok tekintetben j főképp a’ Honaratiorok iránt, kikkel a’ Külföldi Ne. rnesek tsak felérnek, ellenmondásban vagyon, ugyan azért, hogy ha a’ Városiak által előterjesztett 9-dik §. egész kiterjedésében el nem fogadtatik, nints egyébb hátra, mintáz, hogy az 1725-ki 64-dik Törv. Czikkely itten világossan és egésszen eltöröltessék, külömben a’ törvényekben az ellenkezések, a’ Törvényhatóságokban pedig a’ súrlódások és megütközések ezzel is tetézve lesznek.

Buda Városa 1-ső Kóvetje: Hol, ’s kik előtt szerentséltetik a’ Szólló véleményeit felfedezni, előtte tudva vagyon ; hazája alkotmányának legmagosabb helyezetén, miképp iparkoda a’ Szólló szent kötelességét tellyesíteni? a’ KK. és Ilii. bölts mérséke kegyesen megfogja bírálni. Ezen igen érzékeny Ország Gyűlési oldalt bátor a’ természetes szemérem hántásai nélkül megérinteni sem volna szabad, mindazonáltal, midőn az Országos Polgári Társaság alkotmánya Felséges tulajdoninak mikénti gyakorlása tzáfololag avval a’ nyilványos szándékkal hozatik fel az Ország szinte elejbe, hogy illyetén vádoló gúnynak nyomdoka még a’ Napló-Könyvben is fentartasson; nem a’ külső hetsültetés hiú kivánati által hivatik fel a’ Szólló, hanem a’betsület érzésnek legtisztább tekintetei kénszeríle'k őt úgy is, mint Országszerte elvádoltat, felfogni, ön védelmét, hogy az ellenire kiszórtaknak, elhalgatása a’gyanút a’ valósodásig ki ne terjessze.

Ez illyen környűlmények annyival súlyossabbak a’ Szolidnak, hogy ezen szent terembéli illendőség fentartására az által figyelmeztetett a’ Szólló, ’s pedig még távol létében, a’ kivel a’ Szóllónak KÖvetse'gi hivatalánál fogva legközelébb állania kellene. — A’ külső diszesse'g, ’s illendőség minémúsége annyira külömbözik, még a’ kifejlődőit Európában is, — hogy' azt áltáljában szabályok alá szoríttani nem lehet, evvel a’ némú nemű társaságokban felkapott illendőségekkel járúl egyenlőképp lépve a’ tisztelkede's is, melly ugyan tsak a’ diszességnek képes, ’s módos gyakorlását tárgyazza.

Mind ezeken kívül vagy inkább ezeken fellyúl állanak az Ország Gyűlési viszonyok, a’ hol az örökös alkotmányon, tudniillik az Igazság divatkoztatása, ’s a’valóságnak elesmérésén kivúl, nem lévén más magosabb érdek, mint az ősi hazai alkotmány; ennek pedig, mivel fő kútfeje a' törvények .mikénti szerződése, nem ösmerheti el tehát a’ Szólló, hogyan lehetne az Országos Polgári Társaságban más valami felségesebbet pártolás alá fogni, mint szinte azon tárgyat, mellyről most folyik a’ Szabad Királyi Városok arányában a’ Gyűlési tanátskozás; ’s a’ miben a’ Szólló lehetőleg szent kötelességének eleget tenni iparkodik. — Megkell szűnni tehát, ezen tekintetből minden más egyébbí diszességeknek, ’s ez eránti tisztelkedéseknek. — Azért, lehet e1 megczáfolni a’ Szóllónak bátor gerjedett szívvel felfogott , ’s szinte olly buzgón felhozott előadásait? ’s miképp kell azon hidegvérüséget nevezni, melly még azt is gúnyolva viszonyozza, a’ mit magának gyakorolni, ’s minden tekintetek feltételével folytatni legszentebb kötelessége önként következteti. — Ezeket mindenki egyenes felfogásií, és tiszta érzésű megbirálása alá terjeszti a’ Szólló.

Baranya Vármegye 2-dik Követje : Mélyen tiszteli az Elölülőnek mai előadását és a’ többség végzését., de kéntelen véleményét Pest Városa Követ-