1832-1836 Jegyzőkönyvek 7. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
176. ülés
r»9 je ne'zeteihez rsatolni. mert ha az 1723-ki 64-dik Törv. Czikkely megmarad, ehhól zavarok és súrlódások keletkeznek, kívánja tehát, hogy azon 64-ik Törv. Czikkely tökéletesen megsemmisíttessék, és ezen egész kérdés a’ Publico-Poli* tieumra hallasztódjon. Temes Vármegye 1-só Követje: Ugyan azon vélekedéssel lévén, ezen kívánságot a’ Városok óhajtásaival öszveköttetve látja, ’s miután a mostani rendelkezés az elóbbeni törvénnyel ellenkezésbe áll, ezen utóbbit vagy módosítani, vagy megsemmisíteni kell, azért a’ Pesti indítványt elfogadja. Buda Városa 2-dik Követje: Még a’ magányos társalkodásba is megkivántatik: hogy egymáshoz illendőséggel viseltessünk. A’ midőn tegnap előtt a’ szólló Követ kijelentette: melly illő tisztelettel szokott ő ezen Testhez, mellyben Nemzetének színét, Hazájának böltsességét szemléli — melly illendőséggel szokott fordulni{; vallyon sértett e’azzal valakit? a’Karoknak bolts tnegbirálásokra hízza; fájdalmát még is el nem fojthattya, hogy szinte Követ társa, kinek azon egy elvből kell kimenni, kit azon egy utasítás kötelez, Társára homályt huzni kivan. A’ mi már a’ Városi Biróskodás iránt való Törvény Javallatokat illeti, azokat a’többség elfogadván, annak hódolni kéntelen. Szorítja észrevételét egyedül e’ Törvény Javallatnak szerkeztetekére. A’ Törvény alkotásának tulajdonához tartozik az, hogy a’ Törvénybe előlegesen a’ generale principium mondasson ki, ennek nyomába jöjjenek pedig az Exceptiók, vagy Exemptiók. A’ nélkül tehát, hogy a’Törvénynek veleje? vagy érdeme változtasson, bátorkodik a’ szólló Követ egyedül 2-dik §-nak bemenetelét következendő módon változtatni, úgymint: „Cunctis Inhabitatoribus Civitatem incolentibus, et ad •Statum Nobilium non relatis, Jurisdictioni Civicae in personalibus quoque subjectis, quod Domos et Fundos Civiles per Nobiles personas in Civitate tentos, ultro quoque Judicatus fori Civici in salvo relinquitur etc.“ Szabad legyen imígy a’ Szólló Követnak egy Nemzetnek példájára hivatkozni, olly nemzetre, melly a’ világon leghatalmnssabb volt, melly tudományokra nézve második helyt foglalt, eikölt"telenségei által pedig a' Nemzetek sorából ki f örül tetet t. Még a’ Római Respublica legszebb fénnyebe állott, és erköltstol vezéreltetett, az elvállás ügy szólván kebelébe esméretlen volt — Consulok egyike hitvesétől elválni akarván, kérését Senatus eleibe hozta, s a’ midőn a’ Senatus tagjainak álmélkodását látta, eme szavakkal fordült hozzájok: „senki más én egyedül érzem: hol nyom engemet a’ saru“ .a’szólló Követnek Társai is a’ midón nyomtatásban foglalt észrevételeit beadták, s azoknak igazságát vitatták, azon okból tették, mivel ók érzik, hol nyomja őket a’saru, és mivel előrelátják, melly következések lehetnek, és bane talán nagyobb tűzzel vitatták, azt balra magyarázni nem lehet — ezt vilagosítás okávíl előhozván. Pest Vármegye 1-só Követje: Megnyugszik az Elölülő megjegyzéseben,hogy a’ Rendek túl vannak ezen indítványon, ’s azért új Törvény Czikkelyt hozni nem lehet. Egyedül a’Pesti Várost és Temest pártolván, akár a’ 64-dik Törv. Czikkelyre, akár a’ Városok mostani állására tekintsen, homályt lát. A’Törvény Czikkelynek azon szavait „loei illius“ és más kifejezések hal magyarázatokra adnak alkalmat, így lehetne a’ Jurisdictionatus Magistratust a’ Megyére is érteni, talán a’ dolgon úgy lehetne segíteni, ha a’ mostan hozott Törvény Czikkelyben az mondattatnék, hogy ez az 1723-ki 34-dik értelme szerént vétetik. 15 * 176‘diU ÜLÉS. 18. April. I
