1832-1836 Jegyzőkönyvek 7. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
175. ülés
inkább abban, bogy eleve akadályoztassanak , és inegelőztesseiiek. Ha a Városokban lakó Nemes személyek egész Házi népekkel, és minden szolgáival együtt egészen ki lesznek véve a’ Városi hatóságból, úgy az képtelen lessz, még tsak a’ szükséges visgálatokat is tenni, mellyek által a rósz Embereknek szándékjai felfedeztethetnének. Ez volt bizonyossal) , és nem más oka annak, hogy minden kimivelt Nemzeteknél a szolgákra való felvigyázó», és azokat Rendbe tartó hatóság nem a’ magányos Uraikra, hanem mindenütt a’ Helybeli köz Törvényhatóságra bizattatott; minél fogva a’ szálló Követ továbbá is az Országos Küldöttség szerkcztetését pártolta. Sáros Vármegye 2-ik Követje. Nem akarván azokat ismételni, a miket Trenchén, Abauj, és Gömör Vármegyék Követei adának elő, rövideden tsak arra szavazik: hogy a'Királyi A árosokban lakó Nemessek tselédjei, mint vagyonjaikra mint személyeikre nézve a’ Városi Bíróság alól továbbá is kivétetve legyenek. — Nem is szállott volna ezen, különben is igen kimerített tárgyhoz, ha a Kerületi javallat, azon szavaiban, ..praeter Casus praecedentibus §-is definitos“ nemű homályt nem] lelne; de miután a' szavakat a' KK. és RR. szándékán túl oda is érteni lehetne, hogy ollyan Nemesi szolgák, kiknek Urok kötelező levél által magát a’ Városi ítélő Széknek önként vetette alá, véle együtt a Városi Bíróság elébe tartoznak, illy félre magyarázat el hárítására a' Kerületi szerkeztetést fel világositatni kívánja. Egyébberánt Eperjes Várossá Követének előadására, melly szerént ő még az Arpádi házbeli Királyoktól jött bizonyos régi Privilégiumokra hivatkozva azoknál fogvást Eperjes Várossának a’ Nemessek tselédje tekintetében valameliy különös hatóságot látszatik tulajdonítani, az az észrevétele: hogy tudni illik, ha a nevezett Követ olly hatóságot értett, mellyet azon Város az illető Urak meg egyezéséből — ex permissione — netalán gyakorol, akkor állítását nem ellenzi; azt mindazáltal, mintha e’ részben valamelly általjános gyakorlat divatozna, avagy divatozhatna, el nem esrnéri; ?s a mi a privilégiumokat vagy statútumokat illeti, azokat csak a 2-ik Rész 11-ik Cziiuje 1047 . 78. és 1681.10. Törv ény Czikkely értelmében vehetvén azt, hiszi, hogy az Ország köz törvénye ’s törvényes szokása ellen semmi kiváltságnak, v agy statútumnak helye nem lehet. — Vas Vármegye 1-só Követje el nem esmérheti, hogy a’ Törvényt akár mellv kiváltság változtathassa, sött azt sem, hogy az 1047: 78-ik ‘s több a Városokról szálló Törv ények nem elég világosak, egyéberánt a mint egy részről a'Kerületi Javallatot nem pártolhatja, úgy más részi ül külömbséget kell tenni a’ 3-ik Rész 20-ik Czimje szerént azon Nemesek között, kika' V árasok ban állandóul laknak, és kik tsak ideig óráig tartózkodnak, az utóbbiaknak cselédjei a Városi Bíróság alá semmi tekintetben nem tartozhatnak. Árva Varmegye 1-ső Követje. Az Országos Küldöttségnek Szerkeztetése ekképpen; hogy—a'Nemesseknek, mind két nemen lévő Cselédjeik, a' Városi Bíróság alól továbbá is kivétetve maradjanak — a' Kerületi Ülésekben módositatott;, a Szálló eliez a’ módosításhoz Küldői kívánságánál fogva, szorossan ragaszkodik. — Azonban főképp a’ népessel)!) szabad Királyi Városok tekintetében, jó rend , csend , és köz bátorság fentartása szükségét szemlélvén, utasítása tartalmából mentetteket a’ Kerületi Szerkeztetéshez még hozzá adni kívánná; tudni illik a’ szerkeztetek $-nak a’ végén , ezeket: — Ceterum , cum rectus Politi(e ordo ad praecavenda turbandae in populosis praesertim Civitatibus securitatis publicat Jegyző Könyv. VIi-dik Darab. 14
